Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450
XIX. Tsching-tu fu-ból Ta-tsien-lu-ba
TSCHING-TU-FU-BÓL — TA-TS1EN-LU-BA. 835 igazat a tibeti utazásra vonatkozólag, hanem üres ígéretek kíséretében folyvást annak lehetőségét emlegették ; de a Futai már nem tartózkodott kijelenteni: »Nem értek ti el Tibetbe!* Igaz volt benne annyi elsajátított udvariassag, hogy azt a keserű lapdacsot ebédre való meghívással édesítette meg, de nem is gondolta, hogy e figyelme reánk nézve gastricismussal fog végződni. A chinaiak azt hiszik, hogy amit ők nyalánkságnak tartanak, az európai gyomornak is kell, hogy tessék, pedig ők maguk inkább koplalnának, semhogy valamely európai ételt megkóstoljanak. Az ebéden a tibeti fejedelem is jelen volt. Lóháton érkezett a Yamenbe, és szolgáival együtt chinai díszruhába volt öltözve. A herczeg egészen levetkezte népének szilaj jellegét és egészben véve szánalmas benyomást tett reánk. Elcsenevészedett alkatával összhangzatban volt szolgai alázatossága is. Ez ötven éves férfiú oly ügyetlen volt mint egy gyermek, és minden hozzá intézett kérdésre a szó teljes értelmében elpirult. A válasz előtt pedig először kérdő tekintetet vetett a Futaira, mintegy kérdést intézve hozzá, nincs-e kifogása a társalgás tárgya ellen. A herczeg a díszebéd alatt a legalsó helyet foglalta el az asztalnal; még az alsóbb rendű chinai mandarinok is fölötte állanak rangban. A Ta-tsien-lu i fejedelem egyébként beteg ember. Fiatal korában szenvedélyes és ügyes vadász volt. Néhány évvel ezelőtt, tüdőbajt kapotté szenvedélye folytán, s azóta a még mindig jó erőben levő anyja óhajtására otthon kellett maradnia. Ez idő óta országának hegyei között senkinek sem szabad vadászni, mert anyja, aki fiát szenvedélyesen szereti, elhitette vele, hogy azonnal meghal, mihelyt egy szarvas, golyó által találva, elesik. Hogy a herczeg, Széchenyi grófnak még is megengedte, hogy a vidéket — igaz, hogy eredménytelenül átcserkéssze — sőt még egy vadászlakot is rendelkezésére bocsátott, azt kétségtelenül anyja tudta nélkül tette, és első fellobbanásában ama gyönyörű hátul töltő fegyver miatt, melylyel a gróf megajándékozta. A herczeg annyira megörült ez ajándék53*