Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450

III.Calcuttából Singapore-be

CALCUTTÁBÓL SING APÓKEBE. 109 pore, a „Straits Settlements® gyöngye már szemünk előtt volt. Egy valóságos paradicsomon hajóztunk keresztül. A tengernek halványkék tükréből egyik sziget a másik után emelkedik ki, egyik kisebb, másik nagyobb, de minden esetben elég nagy arra, hogy végén egy csinos házikó helyet találjon a lombok alatt. Singapore város fekvése olyan, mintha egy óriási, buja növényzetű kert közepében volna elhelyezve. A város 1819-ben alapíttatott, s különösen mióta szabad kikötővé lett nyilvánítva, óriás mérvben emelkedett. 1876 évben már 97,110 lakosa volt. Az Európa és China között levő tengeri uton feküdvén, Singapore egy első rendű kereskedelmi rakhely jelentőségével bir. A chínaiak, mint mindenütt hazájukon kivül, itt is sajat városnegyedükben egymásra halmozva élnek. Két emlék lánczolta le figyelmemet. Az egyik egy granitobelisk volt, minden felírás nélkül, mely mellett, hatalmas alapon, egy fiatal elefánt szobra állott. A városon egy széles csatorna vezet keresztül, s egy lánczhidon át a királyi postaigazgatóságtól a „Hotel Europe®-ba jut az ember. Csak egyetlen napot töltöttünk Singapore-ban. Széchenyi gr. s Lóczy, Bataviába hajóztak, míg Bálint és én, ugyanazon hajón, amelyen érkeztünk, folytattuk utunkat Hongkong felé.