Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

ELŐSZÓ

BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. II munka különös czíme: „Harmadik könyvnyilván utalt még két előbbire; melyek azonban, hogy miről szólának ? mit tartalmazának ? •— sejteni sem lehetett: miután Römer a magyarázatot nyújtó ajánló-levelet nem másolta le, de még csak el sem olvasá. En, a kíváncsiságtól égve, azonnal bejelentém a nevezetesnek ígérkező fölfedezést a magy. tud. Akadémia történelmi bizottságának legközelebbi, 1874. október 3-iki ülésén, indítványozván, hogy a kéziratnak mihamarabbi lemásoltatása iránt tegyünk lépéseket. A bizottság elfogadta ezt, s meg is tétettek a lépések; azonban Oroszországban őrzött közkönyvtárbeli magyar kézirat copizálása nem ment olyan könnyen azon években ; kormány-engedély kellett hozzá, a melynek elnyerése végett a diplomatia közvetítéséhez (hosszas és sikamlós út!) vala szükség fordúlnunk. Az ügy soká húzódott. A politikai helyzet akkor Oroszországgal meglehetős feszült volt. A magyar könyvet a muszka urak Varsóban megnézték, nem értették; de — tán épen ezért s magyar voltáért — gyanúsnak tűnt fel előttük a dolog. Hallgattak róla; s űjabb kérdezősködésre hosszas buza-vona után felelvén, a másolási engedélyt nem tagadták ugyan meg, hanem kijelentették, hogy a lemásolást csakis a a nevezett könyvtár igazgatósága van jogosítva, valamelyik kinevezett hivatalnoka által teljesíttetni. Mire tüstént írtunk Varsóba; honnét ismételt sürgetésekre végre az a válasz érkezett, hogy ott, közöttük nincs senki, a ki a magyar nyelven írt kötetet lemásolhatná. Az orosz diplomatia furfangja, vagy secaturája, ily circulus vitiosusba hozott, így játszott ki bennünket. Az évek pedig haladtak. De én a dolgot elaludni nem engedvén, folyton világlatban tartottam ; s midőn a politikai viszonyok, idők folytán barátságosabbá váltanak és az orosz tudományos körök közeledni kezdettek hozzánk, úgy, hogy nálunk az ő kiküldötteik is kutattak: 1889-ben megújítám indítványomat a történelmi bizottságban a varsai kuruczkori kéziratok lemásoltatása végett, és pedig oly módon, hogy magunk küldjünk ki oda — diplomatiai támogatás mellett — saját körünkből szakértő magyar másolót. A mi elfogadtatott, és én, fölűlírott, bizattam