Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

ELŐSZÓ

10 KŐSZEGHY PÁL. BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. meg az illetőt a kellő utasításokkal ellátni. Ekkép az 1890-ik év tavaszán küldöttünk Varsóba utazott, s Kőszeghy Pál 1695-iki magyar könyvéről a Krasinski-könyvtárban teljes pontos másolatot vőn. így, ennyi viszontagság után bírtuk megszerezni elvalahára — legalább hű másolatban — a híresneves kurucz fővezér epithalamiumát; melynek kézirata sajtó alá rendezésével engem tisztelt meg az akadémiai történelmi bizottság, s e föladatomnak a következőkben készséggel teszek eleget. Előbb, mintsem magáról a műről, kell most már szólanunk annak főhőséről, továbbá szerzőjéről, s ez utóbbinak az elsőhöz való viszonyáról; mert — legalább történelmi szempontból — csak így ítélhető meg a munka helyesen. A történelmi ének főhőse, mint rövideden jelezve vala már,. Székesi ifjabb gróf Bercsényi Miklós, a hasonnevű érsekújvári és bányavidéki vitéz generálisnak egyetlen fia; ekkor, az 1690-es években, kir. ezredes, bányavidéki helyettes tábornok, Szeged várának s a hozzá tartozó véghelyeknek főkapitánya, Ungli vármegye főispánja, orsz. főhadi biztos, aranysarkantyús vitéz, kir. kamarás és tanácsos, a hétszemélyes ítélő-tábla bírája, s az északkeleti XIII. vármegye főkövete az országos commissióknál. A szellemileg úgy, mint daliásságával kiváló ifjú, a tapasztalt régi hadvezérnek, hős atyjának oldalán már korán részt vőn a török elleni táborozásokban; 19 éves volt, midőn Buda vára első ostromában (1684.), s 21 éves, mikor annak második ostromában és bevételében (1686.), mint a vág-séllyei várőrség kapitánya, e vitézei élén, atyjával — a hadosztályparancsnokkal — jelesül közreműködött, rettenthetlen bátorságának és katonai tehetségének oly fényes bizonyítékait adá, s csakhamar erre Szeged bevételénél ismét annyira kitűnt, hogy magának a cs. k. főhadvezérnek, Lotharingiai Károlynak előterjesztésére, a 21 éves fiatal főúr egyszerre ezredessé s Szeged — e fontos végvár — főkormányzójává neveztetett ki. Sok táborozásban, sok harczban vett azután részt ezen minőségében, a törökökkel. Egy ízben már elestének is érkezett híre, — el is siratták őt barátai Pozsonyban.