Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

HARMADIK KÖNYV - HARMADIK RÉSZE.

76 KÖSZEGHY PÁL. BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. ^H 83. De még neveket is már alig ösmérik, Az magok sajátját csak liiában kérik, A kiadott summát soha bé nem mérik; Jó atyjok volt, mondják, — s azzal csak beérik. 84. Tudta Gróf Bercsényi, ez világ hogy így jár, Kiváltképen pedig mi üdőnkben most már; Vitézségért előmentet hiában vár Mert az magyar; annál jobb is, ha magyar, kár! 85. így azért mind Vénust s mind Mársot nevette • Az ország dolgait inkább elővette, Eszét s minden kedvét csak abban vetette, S örült, szolgálatját ha kinek tehette. —<3--B>-—