Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

HARMADIK KÖNYV - NEGYEDIK RÉSZE.

NEGYEDIK RESZE. 1. Negyedszer azonban virított már Flóra, A midőn Bercsényi jutott olyan hóra, Melyben esze s kedve tért s fordult oly jóra, Hogy társot keresni menjen s üljön lóra. 2. Cupido mindaddig forgódok körüle, Hogy nyilától szíve annyira sérűle: Szerelemben szintén fenékre merűlc, Mellyen Vénus s Hymen igen megörülő. 3. Megelégelte már régi özvegységét, Magános életben gondos egyességét,

1 S kéri azon az Űr-Isten ő Szentségét, Hogy adja meg immár egyszer kettősségét! 4. Mert jóllehet ugyan, hogy kedvét mutatta, Gondos özvegységét múlatva futtatta, Külső vígságokkal üdéjét múlatta: T)c belső fáj dalmit senki nem tudhatta. 1 Gonddal teljes egyedüllétét.