Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

ELŐSZÓ

8 KŐSZEGHY PÁL. BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. De, haladjunk sor szerint. Adjunk számot először is: ho­gyan, miként s mikor jutottunk a közzéteendő irodalmi és történeti — mondhatjuk azt is: irodalomtörténeti — erekly é­nek nyomába ? Ez már jó régen történt: épen húsz éve. Lángbuzgalmú. feledhetetlen, úttörő régészet-túdósunk, Rómer Flóris — akkor a nemzeti múzeum régiségosztályának őre, — 1874-ben Len­gyelországban utazván, ott saját szakmájabeli búvárlatok czél­jából a varsai gr. Krasinski-könyvtárt is meglátogatá. A ca­talogusokat általnézve, ezek egyikében két magyar vonatko­zású kézirat czímére bukkant: az egyik Rákóczi, a másik Bercsényi nevével állott összeköttetésben. Mivel pedig a bol­dogúlt Rómer, mint maga is régi honvéd, a még régiebb hon­védek : a kurucz vitézek iránt élénk érdeklődéssel viseltetik vala; — mivel továbbá irántam, a Rákóczi-idők szerény bú­vára iránt mindenkoron igazi atyai jóindulatot s kimeríthetlen szívességű baráti érzületet táplált; tehát megemlékezvén rólam akkor is, kikeresteté a két kéziratot, s kis jegyzéknaptárába bejegyezte czímüket, jelzésüket, jellegöket számomra. És haza­tértekor sietett megörvendeztetni szerencsés leletének hírével. Előmutatá úti jegyzőkönyvét, s kiírnom engedé, rendelkezé­semre bocsátá az érintett kéziratokról szóló sorait, sőt az ezek további felhasználásának jogát is. Az érdemes túdós nagy örömet szerzett ezzel nekem; csak azt sajnáltam, hogy jegyzetei nagyon kurták valának. s a kéziratokat — mint mondá: időhiány miatt — csak hirte­lenül, igen fölűletesen nézte meg. Se jegyzeteiből, se tőle ki­tudni róluk nem lehetett többet, mint a mit a Századok azon 1874-ik évi folyamában (591 — 592. 1.) „Nevezetes kéziratok Varsóban" czím alatti kis czikkecskémben közöltem. Sőt, mint­hogy Rómer a Bercsényi-kéziratnak csupán szerzője Köszeghy Pál nevét, a czímlapot s mutatványúl az epilog utolsó vers­szakát másolta volt le: e stropha szerkezete után azt kellett vélnem, — és ő is úgy emlékezett, — hogy az egész nagy­terjedelmű ének, Liszty »Mohácsi Veszedelme« példájára, mind csupa Balassa-versszakokban, nem négyesekben van írva. 1 A 1 Thaly : »A Szélcesi Gr. Bercsényi-család« II. k. 96. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents