Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

HARMADIK KÖNYV - MÁSODIK RESZE.

BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. 7 1 II 45. Eloszlék azonban onnét az uraság, Az Palatínus s az septemviratusság. Forgách Simon s Bercsénij, két jó atyafiság,

1 Még ott vannak, s vagyon köztök nagy múlatság. 46. Ott van az is, kihez követségben jára, S megtudá Bercsényi, hogy készül útára Ezennel indúlni; ott paripájára Kapa, mint erős sas midőn kél szárnyára . . . 47. Gróf Forgách Simon sem marada el tűle, Mint kedves bátyjának, jár frissen körüle ; Bennök atyafiság mert egy szivet szüle, S egyik szerencséjén másik is örűle. 48. A Grófné szállása felé léptetének, S kísérő udvarlást böcsűllettel tének, Várasbúl is messze véle kimenének, S elbúcsúzván, ismét visszaröpülének. 49. Visszaröpülének, s egymástúl válának, Ebédnél ugyan még Szombatban valának; Kiktűl sok tréfáló s játszó szót hallának, S Bercsényin mord kedvet akkor sem látának. 50. Nem látának ugyan változást színében, De — hidd el! — titkon ég sebesült szívében, Töpröng, buzog, forr s fő az gond elméjében, — Mert kedve megakadt annak személyében .... 51. Megakadt, de nem szól arrúl senkinek is, Még sok titkát tudó kedves öcscsének is; Könnyebbsége volna noha szívének is, Kínját kimondhatná ha bár csak egynek is! 52. Bár csak egynek ugyan, de ámbár csak annak, Kinek tekinteti szívet gyújtogatnak, Okos feleleti magokhoz vonhatnak, S mint mágnes az vasat hozzá szoríthatnak. 1 Édes-anyjukról unokatestvérek valának. L. e rokoni viszonyról s gr. Forgách Simonról bővebben »Bercsényi-család«. cz. munkáin számos helyét.