Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

HARMADIK KÖNYV - ELSŐ RÉSZE.

48 KŐSZEGHY PÁL. BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. 105. Érdemesen így az dologhoz szóllának, Kamara böcsével semmit gondolának, Százhetvenöt ezer summára szállának, — Császár az Urakkal abban megállának.

1 106. így százhuszonöttel az több ezereket

2 Az Gróf Úr megtoldván, minden irigyeket Elűze Unghvártúl gonosz embereket, Hallván végalkúrúl mindenek híreket. 107. Az havazó téllel ezek meglevének. Azonban Boreas Zephirus szelének Engede, s az egek fénynyel derűlének S az nyugvó vizek is folyásra kelének. 108. Kedves zöldüléssel az egész föld borúi, Az Nymphák feje is virággal koszorúi; Mindenféle madár szól már s nem szomorúi, Még az kis nyű is már rejtekben nem szorul. 109. Kikelt Bercsényi is homályos ködjébűl, A szomorú gyásznak borúit felhőjébűl, Csillámlik ruhája kívül szép szinébűl, Keserve ki nem ment de még is szivébűl. 110. Látja, az tavaszszal minden párosodik, Fészkében madárka kedvén házasodik. Párosan szelíd s vad állat sokasodik: De ki vigasztalná őt, nincs oly második! 111. Fészket rak majd ő is, — úgymond, — Ungh-várában, Vigasztalja magát kis palotájában, De csak magát látja ha magas házában, Teljes kedv nem lészen úgy is ott laktában. 1 L. »Bercsényi-család« II. köt. 60—65. 11. A kamarai becsű 334,650 frtra szólt. 2 T. i. Drugeth Krisztinának az udv. kamara által is elismert 50,000 frtnyi örökségét Unghvárban.