Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

HARMADIK KÖNYV - ELSŐ RÉSZE.

BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. II 82. Jó nagyot is került, éppen Munkácsra ment, Az liol Bercsényire sok nem igazat kent, Olyankor pediglen ember nagyot fillent, Midőn mondja: igaz, az mi sehol sem szent. 83. Negyven muskatérost onnét kibeszéle, Mondván : akaratját viszi végben véle ! De az erős elme eszességgel éle, S vár előtt az német sokáig henyéle. 84. Elfogyott az prófunt borjúbőr-iszákbúl, Semmit sem akarnak adni az várasból, Kevés kedvezéssel vannak le az várbúi, Tudván jól az Gróf, hogy jüttek practicábúl. 85. Sok gonosz szót mérnek husz funttal 1 fiscusra, Látván, hogy miátta jüttek ily suscusra; Gáspár így sem juta még az triumphusra, — Erővel nem üthet mert az igaz jusra. 86. Boldog Isten, mit nem mivel az bosszúság! . . . Orrolván ezt Kassán az kamrás uraság. Postán udvarhoz fut az hamis gyorsaság S bal-informatiót tesz az gyors hamisság: 87. Rebelldlt Bercsényi, levélben hirdetik, Császár ellen hada, mondják, hogy gyűjtetik ; Udvarnál ezt pedig hamar elhitetik: Mert a magyar hamar kétségben vétetik. 88. írják : németséget bé nem eresztette, Ungh-vára kapuit előttök bétette, Az császár fiscusát onnét rekesztette .... Ezt soha még magyar meg nem mérészlette! 89. Puskás istrázsája mindenfelé áradt, Széjjelhordat mindent s pusztítja az várat, Az tár- és sáfárház már miátta száradt, Pinczékbűl is immár az bor mind elnyáradt. (Ic/y.) 1 Tréfásan : »liunczfuttal« lielyett.