Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

ACTIO CURIOSA. - BEVEZETÉS.

1 54 ACTIO CURIOSA. gyon távoli helyek, messziről jött, vagy messzire iucluló emberektől, avagy ilyenekkel összeköttetésben emlegettetnek. Tehát a színhely Sárvár vidéki valamelyik főúri kastély, és pedig olyan mágnás (»Ur«, »Nagyságos Űr«) kastélya, a mely Nagyságos Úrnak Horvátországban is voltak jószágai, a melyeknek látogatására készült ekkor, Manódival és más szolgáival. (L. a negyedik »beszéd«-ben.) Ilyen főúr pedig azon időben Sárvár szomszédságában csupán egy lakott: a Gyöngyös-menti pompás vépi kastély és uradalom birtokosa, a dúsgazdag gróf Erdödy Sándor, a kir. kamara elnöke. Az »Achastes« álnév alatt tehát ezen főúrunk rejlenék. Es ha ez így vagyon: akkor neje, a buzgó katbolica »Nagyságos Aszszony«, név szerint »Achasta«, senki más, mint épen a megelőző Kőszeghy-féle elbeszélő-költeménynek hősnője: gróf Csáky Krisztina, utóbb gr. Drasskovicb Miklós országbíró, majd gr. Bercsényi Miklós főhadvezér s fejedelmi helytartó hitvestársa, színművünk keletkezése idejében gr. Erdődy Sándornak bájos, fiatal felesége. A ki csakugyan igen áhítatos vallásosságú katbolica volt és maradt halála órájáig. Érdekes összetalálkozása a körülményeknek!... Róluk és az udvarukban Vépen s környékén élő, tartózkodó, vagy ott megfordúlt egyénekről szól tehát ez a színdarab, álnevek alatt. Erdődy-Drasskovich-Bercsényinéről másunnan is tudjuk, hogy a színműveknek, vidám társas múlatságoknak, fényes lakomák- és báloknak még hajlott korában is nagy kedvelője volt. Igaz, hogy Csáky Krisztina grófnőnek magas műveltsége, finom ízlése, az e színjátékon végigvonuló dévaj hanggal, sokszor élesen pórias kifejezésekkel és modorral sehogysem áll összhangban; azonban ne feledjük, hogy az »Actio Curiosa« előadásában ő nem működött közre, mint szereplő: hanem Achasta személyében szerzett róla az ismeretlen színműköltő a maga modorában egy kis szerepet. E szerep alaphangja pedig, nevezetesen a térítgetési kísérletekig menő mély vallásosság, Csáky Krisztina jelleme lényegének megfelel. A mi végre a színdarab szerzésének korát illeti: erre nézve az évet, sőt még az évszakot is pontosan megjelölhetjük,