Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433
ACTIO CURIOSA. - BEVEZETÉS.
ACTIO CURIOS A. mikor keletkezett? Nevezetesen az első s még inkább a második »beszéd« szövegéből, továbbá a harmadik- és negyediknek egy-két vonatkozásából a legnagyobb határozottsággal kitűnik, hogy az » Actio Cnriosa« a Thököly Imre fővezérségével s a franczia-lengyel segélyadással nagyobb erőre kapott kurucz háborúk első diadalmas szaka idején, az 1678. év késő őszén íratott. A párbeszédek ideutaló mondatainál, jegyzetek alakjában, mindenütt kiemeljük a történelmi vonatkozások dátumait. így az ekkor Dunántúlra Unghvár tájáról érkező jövevények mint újdonságot beszélik el itt, ama távoli országrészekben, az imént végbement hadi eseményeket: hogy Unghvár és az északkeleti vármegyék vidékeit mind ellepte a kurucz, franczia, leugyel, török-tatár had; Gácsot, Tornát bevették, Debreczent fölverték, stb. Ezek mind az 1678-iki ősz folytán történt dolgok; pl. Debreczen jegyzőkönyveiből pontosan tudjuk, hogy a kuruczfranczia-lengyel-tatár had e városba november 1-én szállott be: ekkor volt hát a »fölverés«; s 33 napig tanyáztak ottan, deczeniber 4-én mentek ki, — de ezt a hírmondók már nem említik, mivel csak azután lett. Ebből világosan kitűnik, hogy a színdarabot 1678. november liava folyamában irták, Vas-vármegyében Vépen, vagy valahol környékén. Erre, t. i. a késő őszi időre vall a negyedik »beszéd«-ben előforduló ama kérdezősködés is, bogy a vetést elvégezték-e már az illetők; zöldellő vetésekről is van szó. Es méginkább ide utal a harmadik »beszéd«-ben Gaude uram figyelmeztetése a felföldre utazni készülő llottenhoft'hoz, hogy »jó béllelt köntössel« lássa el magát »az mostani fergeteges idoliez« ; mert különben, »míg odamégy, az útban is meghalhatsz, s oda sem mehetsz«. Ezeknél több bizonyíték a színmű keletkezési idejére nézve talán fölösleges. Csupán azt jegyezzük még meg negativ indokképen, arra vonatkozólag, hogy az »Actio Cariosa« az 1678-ik év lejártánál későbben már csak azért sem irathatott: mert a hatodik »beszéd« szerint akkor még Vép körűi utazgató gr. Liszthy György 1679-ben már kiköltözött az élők
