Kerpely Béla: Hires erdélyi vadászokról és vadászataikról, Jellemrajzok és vadászjelenetek a XVIII. és XIX. századokból / Budapest, Sportirodalmi Vállalat, 1922. / Sz.Zs. 1629

13. Gőrgényi vadászatok

Görgényi vadászatok. Görgény a báró Bornemiszák ősi fészke és uradalmi központja a fancsali havasok torkolatán fekszik. A helyiség feletti erdő, mező, patak már havasi jellegű, zordon, mindamellett a görgényi kastély jól rendezett parkjában szép virágtáblák díszlenek kertjében Ízletes gyümölcsök mosolyognak és csodálatosképen a szöllő is épúgy beérik, mint más melegebb éghajlat alatt, pedig a szöllőcsösznek itt már többet kell tartania a medvétől, mint egyéb szöllőtolvajoktól, érzés idején. Ennek a történelmi nevezetességű görgényi várkastélynak a negyvenes években Bornemisza János báró volt az ura. Nem volt, olyan szenvedélyes vadász, mint atyja Lipót vagy nagybátya József báró, de megelőző szívessége, vendégszeretete és finom, férfias társalgási modora őszönként sok vadászurat, válogatott vendégkoszorut vonzott fel kastélyába. Ezekért a szép magyaros sajátságaiért, aki egyszer megfordult őnála, az bajosan maradt el a jövő őszön. A Wesselényi féle zsibói vadászatok után itt, Görgényben folytak le a legrendezettebb vadászatok és az egy gímszarvason kivül, itt volt a vad legnagyobb bővében. A szarvas hiányát kárpótolta azonban a medve. A vadászatok rendesen oktober elején tartattak meg, melyekre 20—25 vendég szokott megjelenni cselédjeikkel, vadászlegényeikkel, lovaikkal,kik mind igazi magyar nagyúr házához illő módon látattak el. Az ebédlő asztala szinte roskadozott Louis francia szakács választékos, remek főztjeitől s a váltogatott csemegéktől. A napok igen változatos kedvtelések közt folytak le. Egyik napon nagyvadra, másikon szalonkára hajtottak. Egyszer megtörtént, hogy az apró nyiresen