Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.
I. A vadak leírása - Madarak - Nappali ragadozó madarak - III. Sólyomfélék
65 fekete keresztsáv, s az előtt néha 1—2 keskenyebb is. Feje fehér alapszinen sötétbarna szárfoltokkal tarkított; melle fehéres, némi rozsdásan fehéres foltozással; gatyájabarnásfehér, vagy rozsdásszinü fehér, sötétbarna harántsávokkal; alsó teste közepén széles, gesztenyebarna paizs van, mely néha egy kevéssé fehér foltozásu. Erről röptében felismerhető. Nálunk télen látható s csak kivételesen nyáron és fészkelve. Lomha, nyugalmas állat. Órákig elüldögél vakandturáson, határkövön. vagy más magasabb tárgyon. Főképen egerekből él; de nem veti meg a foglyot, fáczányt sem. D) Sólymok. Csőrük fogas és a fog éles; szemük barna, szárnyuk hosszú, hegyes, a 2., vagy a 2. és 3. evezötoll a leghosszabb; csüd középhosszú. Kiváló röpülök, prédájukat nyilszerüen rácsapva fogják. Két nemre oszlanak : nemes sólymok és vércsékre. A nemes sólymok tollazata simább, merevebb, mint a vércséké; a fark vége nem kerekded, inkább elcsapott; csüdjük is rövidebb s a középső ujjnál nem hosszabb ; a vércsék csüdje ellenben valamivel hosszabb a középső ujjnál. A sólymok külső ujja valamivel hosszabb a belsőnél (karom nélkül mérve), mig a vércséknél egyenlő hosszú. A sólymok keringenek s prédájukat nyilszerüen rácsapva, a levegőben vágják le és leginkább madarakból élnek; a vércsék ellenben a levegőben függenek (sátoroznak, lebegnek), azután csapnak le a földre s főleg rovarokból és egerekből élnek. Kerecsen sólyom. Népiesen kelecseny. Őseink vadászó sólyma. Ölyvnagyságu (49—54 cm. hosszú), de annál karcsúbb; szárnya nem éri a farka végét; a fiatalok viaszhártyája és lába világoskék, az időseké sárgás; a középső lábujja rövidebb a csüdnél. Tollazata a hátán barna, hasa fehér, vagy sárgásfehér szinü alapon sötétbarnán hosszant foltos, fiataloknál oly erősen, hogy a foltozat az alapszint elnyomja: a fark középső tolla egyszinii, a többi széles, kerülékalaku, világos rozsdaszinü foltokkal tarkitott. A foltok a tollak mindkét szélén külön-külön állnak s egymásba nem folynak. A fark hegye rozsdásfehéres ; a csör kékesszürke, hegye felé mindinkább feketedő. r 5