Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Nem kérdődzők - Rágcsáló vad

Mezei nyul. A hímet kannak, a nőstényt egyszerűen nyúlnak, nősténynek, a fiatalt südönek, az egészen piczit kölyöknek szokás mondani. A kan rövidebb és zömökebb testalkotásu, feje is rövidebb, gömbölyűbb, bajusza pedig tömöttebb. A szügy és lapoczkák szőre vörhenyesebb. Neszelöit vaczkon fektében szorosan egymás mellé húzva, tarkójára fekteti, futás közben pedig egyenesen felfelé tartja. Farka is rövidebb a nőstényénél s futás közben azt is felfelé tartja. Vaczkából könnyebben pattan ki, minélfogva hajtóvadászatok alkalmával a leghamarább kelő nyulak többnyire kanok. A nőstény feje hosszukásabb, neszelöi keskenyebbek s hosszabbak, vaczkon fekve inkább oldalt fekszenek s futás közben inkább lekonyitva egymástól elállanak. Szőrözete is inkább szürkés. A südök szőre világosabb és homlokukon kis fehér foltok vannak. A kinőtt fiatal nyulat az öregtől arról lehet megkülönböztetni, hogy bőre, ha füleit széthuzzuk, a fejtől könnyen elválik, hogy neszelöit hosszában könnyen szét lehet szakítani és az első futók (lábak) izületét megtapintva, hézagosnak érzi az ember. Fiatal nyulak nemi szervei alig láthatók. A nyul enyhe idő beálltával már január vége felé, különben február elején, sőt magas, zordon vidéken annak végén, sőt márcziusban kezd bakzani s miután arra következő 30—31 nap múlva fiadzik, már februárban is találhatók kölykei. A kan nyul a kutyához hasonlóan szimatolva nyomozza a nőstényt.; s miután mindig több a kan, a nőstényért megverekesznek egymással. Ezt pofozkodva végzik. Bakzás közben a nőstényt harapdálják, karmolják, amidőn az gyermeksíráshoz hasonló hangokat hallat. Fiait csak 12, legfeljebb 20 napig szoptatja; fiadzás után gyakran már negyednapra szerelmeskedik, minélfogva rendszerint minden hatodik héten újra kölykezik. Az utolsó kölykezés októberre esik. A tavalyi südö rendesen háromszor, az öreg négyszer, sőt ötször-hatszor is