Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Nem kérdődzők - Ragadozó vad

22 fiadzik egy nyáron át. Az első és utolsó izben a fiak száma rendesen 2, a melegebb hónapokban 3—5. Régi vadászszámitás szerint a nyulpár egy nyári szaporulata 15—17, csakhogy ez nem marad meg mind a vadászat számára. A márcziusi és októberi südöket rendesen tönkreteszi az időjárás, a nyáriakat megtizedeli a róka, kóbor eb és macska, varjú, kánya stb. A nyulfiak 3/

4 része kan és csak x/

4 része nőstény. A nyulfiak nem születnek vakon. Ruja anyjuk hamar elhagyja őket s rövid idö múlva maguk kénytelenek élelmüket felkeresni. Az egy fészekből valók együtt legelésznek születésük helye közelében, de külön vaczkolnak 60—80 lépésnyire egymástól. Teljes kifejlettségüket 15 hónap alatt érik el; de már az első évben is tenyészképesek. Különben a mezei nyul 7—9 évnél tovább el nem él. A nyulak nagysága vidék szerint változó, ahol jobb, erőteljesebb a legelő, ott nagyobb a nyul is. Legkisebb a sovány homokon, az alföldön. A mezei nyulak 4—5, az erdeiek 5

x/

2 — 7 kg. súlyúak. Üregi nyul. A mezei nyúltól sötétbarna szemcsillaga (a mezeié barnássárga), kékes fekete szemlencséje, fejénél rövidebb neszelöi, sötét szürke csiku nyaka és tarkója, rozsdaszinvörös szörözete, kisebb és kurtább teste által különbözik. Testsúlya alig több 2

1/

2 kg.-nál. Kanja kisebb a nősténynél. Földbe vájt üregekben lakik, melynek kikotrásánál sok kárt csináL Bakzási ideje egy időbe esik a mezei nyúléval, szaporasága azonban felülmúlja azt. A kan csak egy nösténynyel éh A nőstény márczius vagy áprilistól kezdve majdnem minden 5. héten 4—12 fiat kölykezik. Mint a mezei nyal, 30—31 napig poczkos. Fiai vakon jönnek a világra, 3—4 hétig szopnak, 6—8 hónapos korukban már nemzöképesek. Az üregi nyul 8—9 évig is elél. Ragadozó vad. Ezen rendbe azon emlős vadak számittatnak, melyek hússal élnek. Jellemző rájuk nézve, hogy bundájuk kétféle