Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Nem kérdődzők - Fekete vad

19 a nősténynek a hátgerinczén végig hosszú szőr nyúlik ki, melyből az u. n. zergeszakáll csinálják, melyet vadászok (ma már mások is) diszül használnak lövegükön. Szakála azonban a zergének, mint a kecskének szokott lenni, nincsen. Juliféle vad. Muflon. A muílon hazája Szardínia és Korzika. A hímet kosnak, a nőstényt juh-nak, a nemzedékét báránynak szokás nevezni. A kizsigerelt kos 30—38 kg. súlyú. A kosbáránynak 3 hónapos korában kezd a szarva nőni. A kifejlett szarv mindkét oldalon hátrafelé és kifelé görbed, s a mellett a jobb oldali balfelé, a bal oldali pedig jobbfelé csavart. A szarv felülete ránczos, átmetszete háromszög alakú, hossza mintegy 65 cm., kivételesen eléri azonban a 80 cm.-t is. Súlya 4—6 kg. A korzikai faj szarva rövidebb és vastagabb, a szardiniaié hosszabb és vékonyabb. A muílon magassága a nyakszirtnél mérve 70—80 cm. Deczemberben üzekedik. s a juh április folyamán ellik, báránya igen fürge s 3 éves korában van kifejlődve. A muflon szőre nyáron rókaszín vörös, télen pedig sötétebb. A kos szakált visel. Fekete vad. Vaddisznó vagy erdei.*) A vaddisznót a vadászok röviden erdeinek is nevezik. A him kan, a nőstény emse (kocza), a fiatal az első esztendőben malacz, a másodikban sűdő**). Az erdei hasonlít a házi disznóhoz, de ormánya hosszabb, erösebb, homloka nagyobb, füle rövidebb, fejhez simuló és felálló (nem konyul ugy le, mint a házi sörtésé), torja magasabban áll, mint a fara. A kannak erösebb agyarai vannak, *) Lehet sörtés vadnak is nevezni. Serte vagy sörte vad helytelen, mert nem a sörte maga vad, hanem a vad sörtés, vagy sertés állat. **) És nem süldő. 2*