Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Kérődzők - Kampós vad

18 tabb végű (30. ábra) a nőstényénél (29. ábra) és mindig jobban összeáll, néha 27 cm. hosszura, sőt többre is megnő, mert a zerge 15—20 esztendeig is elél. A bakot kampóin kivül zömökebb testéről is meglehet ismerni. Nyáron a nőstény, télen a bak sötétebb szinü. A bak füttye élesebb, tisztább s inkább jár magában, mig a nőstény mellett rendesen ott van a gidája vagy többed magával jár. A jó bak súlya átlag 30 kg-ra tehető, vannak azonban 40, sőt több kg. súlyúak is. A nőstény súlya 27—36, a gidáé öszszel 7—10 kg. Kövér havasi legelökön s az erdö-öv szélén élö zergék sokkal súlyosabbak, mint a henye-fenyö régió felett tanyázok. A zerge életének harmadik esztendejében nemzöképes; október vége felé kezd üzekedni, voltaképen azonban az üzekedés november hónapban megy végbe. A bak ilyenkor röfögő torokhangokat hallat. A megtermékenyített nőstény 21, mások szerint 22 hét múlva április végén, vagy május elején egy, néha két gidát ellik és ezt a következő üzekedésig szoptatja. A zerge tavaszszal és öszszel vedlik. Szőre nyáron vörhenyes sárga, télen feketésszürke. Télen mind a baknak, mind 29. ábra. Zerge nőstény kampója. 30. ábra. Zergebak kampója.