Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Kérődzők - Kampós vad

17 Üzekedés után csapatokba verődnek az özek: suták borjaikkal, ünöikkel, a csapos és öreg bakokkal. A csapatok tavaszszal bomlanak föl: előbb a bakok válván ki, később (ellés idején) a suták. Az ellés ideje május vége és junius eleje. Az öreg suták rendesen két — (egy bak és egy üszke), néha három, — az ünök pedig csak egy gidát ellenek. Az öz tavaszszal és öszszel vedlik. Szőre nyáron sárgás vagy barnás vörös, télen barnás szürke, néha bár ritkán, feketés ólomszinü, sötétbarna, fehér és tarka is. A gidák vörhenyes szinüek, oldalaikon halvány fehér, szabálytalan sorokban haladó foltokkal. Kampós vad. Ezen állatoknál a homlokcsontból likacsos állományú, tövén folyton növő kinövés van, melyet szarunemü tülök borit, a tülök is növekedik a tövén. Ez az igazi szarv. Zerge. A zerge hímjét baknak, nőstényét egyszerűen zergének hívják. A zerge fiát gidának mondja a vadász. A zergének mind a bakja, mind a nősténye visel szarvat, melyet kampós formája után a vadász kampónak nevez. A zergegidának már 3 hónapos korában kezdenek nőni a kampói, melyek mint gyengén hátrahajló csapok az első esztendőben 5—6 cm.-nyi hosszúságot érnek el. A második esztendőben a szarv megnyúlik, hátra és lefelé görbül, tövén pedig ráncz képződik. A következő években a szarv még jobban hosszabbodik, görbül és tövén évről-évre új meg új ráncz képződik. Ezt a vadász gyűrűnek nevezi s arról ismeri meg a zerge korát. A szarv gyűrűs töve feletti része hosszúkásán barázdás, kampós vége ellenben sima és sötétebb söt fekete és fényes. A bak kampója hosszabb és vastagabb és hajlot2 28. ábra. Keresztes özagancs.