Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Kérődzők - Rőtvad vagy agancsos vad

Az egyik ág előre áll, a másik kettő pedig hátra hajlik s az agancs végelágazásainak látszik. (25. ábra.) Ezzel a szabályos agancsképzödés be van végezve. Az ágak száma rendszerint nem szaporodik

; hanem az agancs vastagszik, sulyosbbodik, gyöngyösebb, ripacsosabb lesz, s a rózsa is szélesebbé, czafrangosabbá válik. Jó vidéken azonban öreg bakok nyolcsas (26. ábra) tizes (27. ábra) söt több águ agancsot is viselnek. Legkiválóbbnak tartatik a keresztes agancs, melyen az ágak keresztalakot képeznek. (28. ábra). Szabályellenes agancsképzödés az özeknél igen gyakori. Az öz korára — szintúgy mint a szarvasnál, — legHatos özagancs. 26. ábra. Nyolczas özagancs. 27. ábra. Tizes özagancs. jobban a buga v. i. rózsatö mutat; mennél korosabb az öz, annál rövidebb az. A nőstény özborjú (üszke gida, zera, gödölye) életének második esztendejében ünönek neveztetik, abban az esztendőben már meg i,s üzekedik. Az üzekedés julius hó második felében, inkább azonban augusztusban történik s deczemberben ismétlődik. Régebben ez utóbbit tartották valódinak. Ahhoz értök azonban bebizonyították, hogy a pete 4y

a hónapig teng az anyaméhben s csak azután kezd növekedni. Üzekedéskor a bak által hajszolt suták, valamint az anyjokat kereső gidák félénken sipítanak. Ezt a hangot eltanulja a vadász és a bakok megtévesztésére használja. 25. ábra.