Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Kérődzők - Rőtvad vagy agancsos vad

15 rozsdaszin vörös, melyet hátán, lapoczkáján, czombján: apró fehér foltok tarkítanak. Télen a szőre szennyes szürke, foltok nélkül. Van fehér, fekete, tarka dám is. A hímet baknak, a nőstényt simának szokás nevezni (özbak, özsuta). A kinőtt öreg őz súlya 20—30 kg. közt váltakozik, kizsigeretlenül. A bak borjúnak (bak gida, zera, gödölye) 5 hónapos korában kezd a bugája ^ nőni, egy hónap alatt kifejlődik, kissé hátrafelé hajlik, s csúcsán a szőr tekercset képez. A tél folyamán a bugából 5—8 cm. hosszú gyér gyöngykoszoruval ékitett csapok nőnek. (23. ábra.) A csapos deczemberben elveti agancsait s annak helyébe erösebb csapokat kap, melyeknek egyike, vagy mindketteje villás végű lesz, s amelyeken a rózsák már világosabban láthatók. A csaposból rendszerint villás lesz. (24. ábra.) E két fokot jó legelös vidéken az özbakok átugorják, s a bugán azonnal, villás vagy hatos agancs nő, vagy a villás helyét hatos foglalja el. A villás mintegy 4 héttel hamarább hullatja el agancsát a csaposnál s annak helyébe 3-ágú, v. i. hatos agancsot kap. Oz. 23. ábra. Csapos özagancs. 22. ábra. Rendellenes dámlapát. 24. ábra. Villás özagancs.