Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Kérődzők - Rőtvad vagy agancsos vad

1. A vadak leírása, A vadak füleit neszelöknek, orrát szimatolónak, szemeit látóknak, a végbél nyílását hullatónak, a himvesszö (csök) végén levő szőrt pamacsnak, a női szerv szélén levőt köténynek, a szarvasféléknél a hullató körül levő világosabb foltot tükörnek nevezi a vadász. Emlős vadak.*) Emlősök azon vadak, melyek eleven fiakat szülnek és azokat emlőik tején nevelik fel. Kérődző vadak. Kérődzők azon füevö vadak, melyek a lelegelt takarmányt felöklendezik és újra megrágják. Rötvad vagy agancsos vad. A himek agancsot hordanak fejükön, amely évről-évre (tavaszszal) lehull és megujul. **) Az agancs a homlokcsontból kiemelkedő nyúlványon a rózsa-***) vagy agancs tön, jobban mondva bugán áll, mely köröskörül szőrös bőrrel van bevonva. Az uj agancs a buga tetején a régi alatt kezd nőni, minélfogva a mult évit mintegy lelöki. Az uj agancs bőrrel és kékes-szürke finom szőrrel benőtt *) Lásd «A vadászati ismeretek kézi könyve II. kötet. A hazai vadak természetrajza)). Irta: Szécsi Zsigmond. **) A szarv egyszáru és két különváló részből áll: a likacsos, csontos belsőből és a szaruszerü külső tülökből; az agancs ellenben kívül tömött, belül likacsos egybefüggő csontállományu és elágazó. ***) Az agancsszár szétterjedő ripacsos alsó végét a vadász rózsának nevezi.