Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - I. Fejezet: Emlősök - Ragadozók

37 donképen nem is képezi, mert értékesiteni bizonyos előítéletnél fogva,, melynek következtében élvezetre megvetik, alig lehet. Az üregi nyul apró kiadású teljes hasonmása a közönséges nyúlnak; lábai és fülei rövidebbek, testalkata zömökebb és termete kisebb, szinenezete inkább szürke mint barna és — önásta földalatti üregekben, f o 1 y ó s ó k b a 11 él. Viselkedése is hasonlít a mezei nyúléhoz, csakhogy nem messzire fut, hanem üregébe iparkodik menekülni. Tápláléka azonos a nyúléval, de tetemessel több kárt csinál különösen az erdőkben, a hol a fák gyökereit aláássa, a mi a fák pusztulását idézi elő, mert szaporasága oly nagy, hogy egyes helyeken méreggel kellett kipusztítani. Az üregi nyul nem veszékel, hanem sivit. A bakzás, a fiadzás ép oly szapora, mint a nyúlnál; számra nézve sokkal szaporább, mert a nőstény 4 hetenkint 4—8-at íiadzik. Az üregi nyul legádázább ellenségei a menyétfélék, melyek üregében felkeresik és ott vérét veszik. A betegségek is ugyanazok mint a nyulaknál. Alakja és életmódja. Tápláléka. Szaporodás. Ellenségek, betegségek. B. Ragadozók. 14. §. A medve. Ursus arctos. L. A hím: medve, himmedve. A nőstény: nősténymedvé. A nemzedék : bocs, medvebocs. Hosszúsága 2 m.-ig; magassága 1 m.-ig; súlya 200 kgig s ezen felül. Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy csak eg}

r faj medve él. A régiek ugyan két fajt különböztettek meg: a fekete medvét és a barna medvét; de az ujab'oi kutatások beigazolták, hogy a fekete és barna medve között a színezetben és a nagyságban mutatkozó eltéréseknél egyéb — faj i — különbség meg nem állapitható. A medve az összes európai ragadozók között a legnagyobb. Feje felül széles és lapos, s oly gyenge a koponyája, hogy rámért erős ütés az állatot megölheti. A neszelők röElnevezés. Egy faj. Leírása.