Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - I. Fejezet: Emlősök - Ragadozók

88 Tápláléka. Tartózkodása. vidék és csapottak; az apró szemek métyen feküsznek. Az aránylag rövid fej közvetlenül a homlok alatt megkeskenyedik és tág nyilású csapott orrba fut ki. A száj erős ós éles fogazattal van felszerelve; az alsó állkapocs hosszabb a felsőnél s az alsó ajakon 18 piszleránc látható. A nyak rövid és erős, a test vastag és hosszú. Mancsai — előlábak — ós talpai —- hátulsó lábak — vannak; talpain felemelkedik s megtámadott ellenfelét, ha érheti, mancsaival átkarolva magához szorítja és megfojtja, vagy leüti. Az öt ujju talpak nyoma emberi lábnyomhoz hasonlít, csakhogy rajta az erős karmok lenyomata is látható. A fark igen rövid. Lassú jártában — testénelv súlyánál fogva -— tehetetlennek tűnik fel, de futása bámulatosan gyors. Talpaira felemelkedve, tehát két lábon nagy könnyűséggel messze utat képes megtenni, s igy szokta prédáját is elhurczolni, melyet m a 11csaival leütött. Nagy ügyességgel felmászik a legmagasabb fákra. Az erdélyi vadászok azt állítják róla, hogy megszorittatva mancsaival betakarja fejét, s igy veti le magát a szikláról vagy a legmeredekebb lejtőkön legurul, a nélkül hogy testében legkisebb kárt szenvedne. Színezete a vörhenyes barna és feketebarna közt váltakozik. A medve tulaj donképen növényevő ; megelégszik zöldséggel, gyökerekkel, erdei bogyókkal, vad gyümölcsös 1, tölgy- és bükkmakkal és igen kedveli a még érő tengerit, melyben nagy pusztítást visz végbe; de ha egyszer rákapott az élőre, nagy kárt tesz a hegyi nyájakban s nem igen szokik le többé a husevésről. Nagy inyencfalatja különben a szőllö, a hatigyatojás, a zab és a méz, mely után a legmagasabb fákra is felmászik.* Jó kedvét halk mormolással, kedvetlenségét dörmögéssel nyilvánítja, de ha"érzékeny testrészen, különösen hátgerinczón megsebesíttetett, bömböl, ordít. Tartózkodási helyül nehezen hozzáférhető sziklákat, sűrűségeket választ, s az ilyenekben készített szállását, vagy vá* Hogy pisztrángot és egyéb halakat tud fogni, nálunk legalább beigazolva nin9sen — s alig is hihető, hogy ezen aránylag nehézkes állat a fürge és fölötte óvatos pisztrángot képes lenne megkeríteni — legfeljebb ha a midőn a vizek gyorsan megapadnak, egyes mélyebb helyekre nem akad, ahonnan a hal nem tud menekülni.