Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430
I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - I. Fejezet: Emlősök - Hasznos vadak
17 A vad ürülékét h u 11 at é k-nak mondjuk : h u 11 a t és v i z e 1. A szarvasvad üzekedése szeptember közepével kezdődik, s tart október közepéig. A bikák csapatjai oszlanak, s minden egyes erős bika fölkeres egy vadcsapatot, amelytől a legnagyobb féltékenységgel távol tartja ivartársait; lia megfelelő vetélytársra akad, a legnagyobb hévvel megtámadja s élet-halál harczot viv vele: a g3 rőző jutalma a csapat fölötti föltétlen uralom. Az ilyen küzdelmet kedvezően kinálkozó alkalomnak ügyesen fölhasználják a csapat körül ólálkodó gyengébb bikák, hogy a sutákhoz hozzáférjenek. Az üzkedés ideje alatt kora reggel, ritkábban este, néha éjjel is a bikák messzire hangzó, bömbölő hangon, melyet különben soha sem lehet tőlük hallani, bőgnek, barczáznak. Ilyenkor a szarvas nyaka megvastagodik, a csékhüvely tájékán a hason levő szőr pedig megbarnul. A suta életének harmadik évében borit tátik. A csak rövid iücig tartó rigyeté^i tényt az agancsos éjjel s legtöbbnyire egy és ugyanazon a helyen, az üzekedés helyén végzi, melyre rendes körülmények között évenkint visszatér. Az ivarok közötti arány 1 :6, azaz egy agancsosra hat sutát lehet számítani: ha ennél több suta áll a bikának rendelkezésére, ez ivadék mindenesetre elsatnyul. Október közepe táján, mikor az üzekedés végét éri, az agancsosok újra elhagyják a tarvad-csapatokat és külön csapatokba verődnek. A megtermékenyített suták most elverik a szopós borjakat, de a csapattól csak az ellés közeledtével válnak ki, s 38—40 heti viselösség után egy — ritkán két borját ellenek. Ezek neliány nap múlva annyira megerősödnek, hogy szülőjüket, mely őket nyomban a csapathoz visszavezeti, követhetik. Az anya által legnagj-obb gonddal ápolt borjak eleinte fehérek barna foltokkal, de az első vetkezés után egyszinii barna mezet kapnak. Ilyenkor a nemzedéket szarvas-, illetve üszke-b orj unak, november közepétől fogva a himborjut nyársa s-nak vagy csaposnak, a más ivart ti s z ő-nek nevezzük, mely elnevezést az első megterméken3 ritésig, a felfolyatásig megtartja ; ezentúl s u t á-nak mondjuk A suta, mely termetre nézve kb. egy negyeddel, súlyra nézve kb. egy harmaddal silányabb az agancsosnál, harmadik 2 Fajfontaríáa és szaporodás. i
