Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

85 a midőn az agancsosokat nyomozzuk, a suták már rég ellettek. Y. ö. »nyomisme«. Hubert — sz. H., a vadászok védszentje. Mastrichti püspök, előbb Heristali Pipin palotamestere volt; midőn mint ilyen, egykor nagypénteken vagy karácsony napján, mint szenvedélyes vadász — az erdőben barangolt, agancsai közt kereszttel feldíszített szarvas termett előtte s egv liang hallatszott: »Hubert, térj meg és iparkodjál az örök kárhozat elől menekülni!« Javait a szegényeknek ajándékozta, pap lett, és Szergius pápa által mastricht-i püspöknek szenteltetett. Szt Hubert napját, november 3-kát, a vadászok nagjvadászattal, esetleg lakomával szokták megülni. Huhog-ás a fülesbaglyok kiáltása. Hullai (löst sich) a vad, midőn ürül; a kócsag hullatja — nem vedli — júliusban a kócsagját, 1. ezt. Hullatek (Losung) a nagyvad ürüléke, mely után az agancsost szintén meg lehet határozni, minthogy a szarvas ürüléke, habár évszakonkint különböző, a sutákétól mégis mindig eltér. Y. ö. »nyomisme« ; hullató (Waidloch) a végbél nyílása. Hurok (Schlinge) kenderből, lószőrből, — sárga- vagy vörös-rézsodronyból v. vashuzalból készült vadfogó-szerszám. Hüvely, 1. töltényhüvely; 2. (Feuchtblatt, Huss) a nőstények nemzőrésze ; hüvelypár (Hülsen, Kammerhülsen), a Pieper-féle puskák tölténykamaráján alkalmazott összekapcsoló hüvelyek. Húzás (Zug) a szárnyas vad repülése esti táplálék keresésekor és visszatérése hajnalban nappali tartózkodása helyére ; az erdei szalonkának tavaszi keresztülvonulását szintén húzásnak (Schnepfenstrich) mondjuk. Ibolya (Yiole) a róka farkán — ennek tövétől vagy 6—8 ctm.-nyire — pici múlással biró mirigy, mely ibolyához hasonló szagot terjesztő zsiradékot tartalmaz, mely a körülfekvő szőrt világossárgára festi. A sebzett róka e mirigyhez kap — vagy hogy ezen zsiradék szaga és ize fájdalmat enyhítő, vag}- hogy azzal sebét akarja gyógyítani. Némelyek ezt balhitnek tartják. Ide! (hieher!) parancs-szó a vizslának, hogy a vadászhoz térjen. Idomítani (dressiren); az ebeket fajukhoz képest a vadászatra s az ezzel járó teendőkre tanítani; idomítás (Dressur) maga a tanítás ; idomító (Dressirer) nem »idomár«, a ki az ebet idomítja ; idomító bak. 1. bak ; idomító füzér, 1. füzér. Ikercsövek (Wechselläufe) ugj'anazon puskaagyba tartozó göbecs- és golvós-csőpár. Indító-ebek (Lancir-Hunde) az ebfalka legjobb, legmegbízhatóbb ebei, a melyekkel a szarvast tartózkodása helyéből megindítják. (Bővebbet 1. I. rész, V. fej. 1.) Iramodik (geht flüchtig) a nagyvad, midőn vágtatva menekül. Irányos-cső, sima csö (glatter Lauf), a melynek belső falai teljesen simák, göbecslövésre alkalmasak. Irányozni (zielen) a. m. célozni ; irányzó (Absehen) a golyóspuskák csöve közepén alkalmazott rovásos lapocska, mely a cél távolsága szerint emelhető ; v. ö. lépcsőzetes irányzó. Irha tréfásan vadbőr helyett: elvitte vagy elhordta az irháját, azaz elmenekült; irhájával beszámolt : elejtetett. Irigy (schussneidig) az oly vadász. a ki szomszédjának nagyobb