Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

86 eredményén csakhamar megbosszankodik. Irtás (Rodung) oly erdőrész, a mely a szálfák kivágatása után szántóföldnek v. rétnek használtatik; irtás (Stockwald), a hol a kiirtott fák tönkéiből cserjék nővén ki, sűrűség képződik; ragadozók irtása, azaz pusztítása. Ismert nyom (das Rechte), azaz azon szarvasnak nyoma, a mely a vadászatra kiszemeltetett, az indítóebek által megindíttatott s a melyen az ebfalka egy ideig már hajtott, a melyet tehát ismer; midőn az ebfalka oly helyre ér, a hol több vad járt (change) s hamis nyomra (aufs Falsche) tért át, meg kell állítani, s az ismert nyomra visszaterelni (wird aufs Rechte gebracht) ; a vadnak nyomára ismerni (das Wild nach der Fährte bestätigen), a vadat a nyom után meghatározni. (A felső vidéken mondják). Jászol rács (Raufen) a vadaskertekben álló etető színekben xxgy, mint a lóistállókban rácsok alkalmaztatnak, hogy a tápot vevő szarvasok össze ne verekedjenek. Jel (d. Zeichen), minden jelenség, melyből vadra lehet következtetni ; a vad magaviselete, melyből lövés után következtetni lehet, megsebesült-e vagy sem; innen: jelez a vad (zeichnet), ha a lövés után ugrással, felbukással s m. bizonyítja, hogy a lövés sikeres volt; jelez az eb, midőn magaviseletével a csapát, a vérnyomot mutatja (a vezető-eb, a véreb) vagy a vad közellétét tudatja a vadászszal (a vizsla), 1. helyesen jelez. Jérce (Henne) a falkában élő szárnyasoknál a tojó az első elpározásig. Jó (ist gut) a vad, azaz kövér, hízott, jó húsban van ; a nyúl, ha az agárnak dolgot ád. Az összetételeket 1. az alapszóknál. Job (Geräusch) a gége, a tüdő. a máj, a vesék; a többi zsiger, 1. ezt. Kacag (kollern) az örvös galamb és a gerle, midőn rövid bugását szaporán ismétli. Gr. Zaj- M. Kaliog v. kaliol (bellt) így nevezzük a róka ugatását. Kakas (Halm) a falkában élő szárnyasok hímje ; k. csirke a fiatal kakas; használtatik sárkány helyett is, 1. ezt. Kákába harapódzik (anbeissen) a. m. beharapódzik, 1. ezt. Kalandor-nak nevezzük tréfásan az olyan kopót, a mely nem törődve a falkával és a vadászszal.. saját kénye-kedve szerint vadász. Kalapács (Hammer) a serpenyős puskák gócán alkalmazott sárkányforma vas-csavar, a melybe a kovakő beékeltetett. Kamara (Kammer) az elöltöltő puskáknál a cső alsó vége (PulverKammer) ; a hátultöltőknél szintén az: a tölténykamara (Patronenkammer) ; a vadászterület különös kiváltságos része, a hol a vad a legszivesebben tartózkodik, s a hol azt nyugtalanítani semmikép sem szabad ; a kex-ített vadászatnál a szövetekkel és hálókkal körülállított erdőrész, a hova a xxxeglövexxdő vadat összeterel ték. Kamarahüvelyek (Kammerhülsen) a Pieper-féle puskáknál a csöveket összetartó alsó hüvelypár. Kampó (Krickel) a zex-gevad szarva ; k. a ragadozó szárnyasok (sasok és keselyűk) lxox-gas csőre : v. ö. csorr szóval. Kan az ebeknél (Wolf, Hund, Ried), a rágókixál a hím; kan (KeilerSchwein), az erdei hímje liax-madik évében ; azután öreg-kan (Schwein. Hauptschwein).