Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - I. FEJEZET. A vadról általában.

2. Az ivarok. A fövacl

1) hímje általánosan bika, vagy egyszerűen szarvas : szarvashiba; különösen: csapos, villás, agancsos;

2) a dámvad hímje általánosan dámbika; különösen: csapos, villás, lapátos; a többi szarvasfélék hímje bika, jávor bika, irambika stb.; az őz hímje hah, őzbak. A nőstény egyáltalában suta; gímsuta, dómsuta, őzsuta stb. A zergék hímje zergebak, nősténye zergekecske; kőszáli kecskebak, kőszáli kecske ; mufflonkos, mufflonjuh. A vágóknál kan és nőstény. A kutyaféléknél kan és szuka; a macskaféléknél kandnr és nőstény ; a vidránál, a nyércnél, a kisebb szőrmés ragadozóknál, továbbá a medvénél és a borznál hím és nőstény. Az erdeinél (vaddisznónál) a hím kan, vadkan ; a nőstény emse, koca vagy göbe. (Gr. Zay AF.) A párosával élő szárnyasoknál hím és nőstény vagy tojó; a falkában élőknél kakas és tojó; kivételt képez a császár fajd. melynek hímjét szintén kakasnak nevezzük; a vadludaknál gunár és tojó; a vadkacsáknál gázsér (Lakatos K.), gácsér, kácsér és tojó. 3. A termékenyítés. A bika, a bak, a kos, a kan, a kandúr, a hím borít, fedez vagy szökik ; a suta, a kecske, a nőstény viselössé', vemhessé \agy terhessé, az apró vadnál pocakossá válik. A szárnyas hím vagy kakas termékenyít, megtermékenyít. 4. A szaporodás, a szülés. A szarvasfélék, a kecske- és juhfélék, a zergék és őzek ellenek; a kutya- és macskafélék, a vidra, a nyérc, a kisebb ragadozók és a rágok kölykeznek ; a medve, a borz, a nyúl fiadzik, az erdei malacoz. A szárnyasok fészkelnek, tojnak; a párosával élők azután költenek, a falkában élők botolnak. Ó Fövad-nak kizárólag a gímszarvast (Cervus elaphus) nevezzük, megkülönböztetésül minden egyéb vadtól. 2) Nem agancsár.