Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - I. FEJEZET. A vadról általában.

I. RESZ. Vadászati terminológia. I. FEJEZET. A vadról általában. I. Fajfentartás. A rÖtvad

1) (a szarvasfélék: a gím,

2) jávor, iram, wapiti, törpe-iram, dám; továbbá az őz), a kecske-, a zerge- és juh-félék (a kőszáli vad, a zerge, a mufflon) üzekednek vagy űződnek. A rág ók (nyúl, tengerinyúl, evet) bakzanak. A kutyafélék (farkas, róka) koslatnak. A macskafélék (hiúz, vadmacska) a vidra, a nyérc és a kisebb szőrmés ragadozók (nyuszt, nyest, görény, menyét stb.) párzanak vagy pacsmagolnak (Bérczy K.). A medvék, a borzok párzanak. Az erdei (a vaddisznó) görg, görög, búg. A szárnyasok, ha páros életet folytatnak: párzanak, különben fajzanak; a vadludak és a vadkacsák, a mig párokra nem szakadtak, kergetőznek (Csató J.) azután elpárosodtak. ') Rőtvad-n&k nevezzük a szarvas- és az tízféléket, melyeknek szűre nyáron rőt. azaz vörös. a) »Gím vagy Gyírn alatt hajdan aligha értettek, mint némelyek később, szarvastehenet vagy borjút, hanem hímszarvast és tehenet együtt; és szarvasgím alatt eredetileg nem érthettek mást, mint gímet, mely szarvat visel, mit aztán egyszerűen szarvasnak is neveztek. Közmondás : »Hajtják, mint a gímet« ; már pedig a hímet annyit hajtották, mint a tehenet. Gyinibor (Viscnm album, loranthus europaeus) minden rőtvad kedves eledele és Ghymes környékén alkalmasint nem csupa szarvastehén tartózkodott. Hanák az egész cervus-fajt gím-nek nevezi, különböztetve közönséges gímet. dámgímet, őzgímet . . .« (Bérczy K.) — »Gím, a szarvasfélék ősi magyar neve. Innen származik p. o. Ghymes«. (Gr. Zay M.) HÖNIG I. : VADÁSZATI MŰSZÓTÁR 1