Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

71 >barkác solas «-nak, az annak megkönnyítésére készített utakat cserkészutak-núk (Bürschweg) mondjuk; cserkészkurtály (Bürschstutzen) rövidcsövű, a cserkészet-liez (Bürsche) alkalmas golyós puska. Cserreg vagy csirreg (ruft) a fogoly, midó'n egymást liivogatja. (Hangutánzó.) Cserszen (versagt) a puska, midőn a sárkány vagy nem is üti szét a gyutacsot, vagy ez utóbbi elsül ugyan, de nem lobbantja föl a puskaport. — Igen lielj

res, általános elfogadásra ajánlható székely tájszó, v. ö. csütörtököt mond kifejezéssel. Csettet mond, 1. csütörtököt mond. . Csiga (Drall) a vont cső rovatainak fordulása. Csira (Darre, Dürre) a madár — különösen a fácán farcsíkján támadni szokott pattanás ; ha fel nem szúrják, életveszélyessé válik. Csirke (Rebhuhn-, Fasanen-Junges) a tyúkféle vadaknak fiókája, a míg ki nem színesedik. Csirreg (ruft, meldet sich) a fogoly, midőn este és hajnalban, vagy ha szétröpíttetett — egymást hívogatja. (Hangutánzó.) L. cserreg. Cső (Lauf) a vasból vagy acélból készült kifúrt henger, mely a töltény fölvételére s a lövés irányzására szolgál; csőkamara (Patronenkammer) a puskacsőnek alsó, tágabb része, mely a töltények befogadására szolgál. Csök vagy csék (Rute) a hímvad nemzője (nagyvadnál). Csonka (verkümmert) az agancs, ha nincsen rendesen kifejlődve. Csonton szalad a nyúl, a midőn még menekülni iparkodik, habár két lába ellövetett. Csoport (Rotte) több együtt járó farkas. Csörliártya, lásd viaszhártya (Wachsliaut). Csörög, csörrög v. csörrcg (scliackert) a szarka csacsogását csörregés-nek nevezzük. Csorr (Hackenschnabel) a ragadozó szárnyasok csőre. Csörtet (bricht durch) a vad, midőn a sűrűségen keresztül tör; csörtet (schellt) a jávorvad, midőn futtában csülkei összeverődnek, mit messzire lehet hallani. Csörtölnek (schlagen) az agancsosok, midőn viaskodva, agancsaik összeverésével zajt csinálnak. Csöttöt mond, esettet 111. 1. csütörtököt mond. Csőzávárzat a zárókészülék (Basquille) azon része, mely a csőre van forrasztva. Csúcsháló 1. borz-zsák (Dachsliaube) 1. ezt. 2. csúcsos fogolyhálá (Treibzeug) foglyok összefogására használt háló, mely a szárnyak-ból (Flügel d. Geleiters), a 7mí-ból (der Geleiter), a mennyezet-bői (Himmel) és a csúcs-hói vagy zsák-hói (der Hamen) áll. Csiid (Ständer) a madár lábának alsó része, a térdtől a lábtőig. Csiig a ragadozó által leölt házi állatnak a tett helyén hagyott mamaradványai; csügre menni, ezen helyen a kárt okozó ragadozóra lesbe állani. Székelj

7 tájszó (Illés. N.). Csuha (Decke) a rőt- és őz-vad hőre. Csuliúkol (bläst) a nyirfajdkakas, midőn dörögve erősen fúj. Csülök (Schale) hasított köröm, hasított pata ; (Hasensprung) a nyúl szökőin (Lauf), hátsó lábain lévő ugratócsontocska, mely az aránylag igen nagy ugrásokban elősegíti; csülökboka, cs. él, cs. hegy magyarázatát 1. »nyom« alatt; csülökre kap (tréfás kifejezés, kommt auf d. Läufe)