Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

72 a vad, midőn a lövésre lerogyván, ismét felocsúdik, felugrik és eliramodik ; csülöksár 1. »pecsét«. Csiirlie (Rudel, Rotte) az erdei malacaival; több erdei együtt. Csúszik (steigt ins Wasser) a vidra, midőn a partról liason a vizbe ereszkedik; csúszó (Stieg, Abstieg) a hely, a hol ezt tenni szokta. Csütörtököt mond (versagen) t i. a puska : tréfás kifejezése annak, a a kakas vagy szét sem üti a gyutacsot, vagy ez elsül ugyan, de nem lobbantja föl a puskaport; szóval a. m. a puska nem sül el. Csuvint 1. beszél. Dagonya (Suhle) pocsolya, a melyet a rőtvad meleg nyáron lehűtés végett szivesen felkeres; innen dagonyában heverész (suhlt sich); d.-ból kel (steigt aus der Suhle). Dákos (Saufeder) 1V

2 m. hosszú, kétélű pöngével és keresztvassal ellátott dárda v. gerely, melynek végére a karhoz kötendő, hosszú szíj van erősítve ; veszély esetére védelmi fegyverül szolgál a támadó medve ellen ; hajdan a vaddisznót fogták föl vele, azaz a támadó vaddisznónak eléje tartották s az vak dühében belefutott. Damaszt-csö (Damast-Läufe) minden sodrony-cső, melynek sodronvzata maró szerrel külsőleg láthatóvá tétetett: szalagdamaszt (BandD.) egyenközűen fekvő szalagokkal; angol d. (Englischer D.) szélesebb fonat, közben pávatollszemhez hasonló foltokkal; Bemard v. moire (olv. moáré) d. (Bernard-Moire-D.) habos fonat; rózsa- v. török d. (Rosen o. türkischer D.) apró, rendszeresen egymás mellé rakott rózsácskák — a legfinomabb sodronyfonat ; félrózsa d. (Laminette-D.) az angol és török fonat vegyüléke — szintén igen finom. Derék (stark, prächtig) az agancsos, az őzbak, az agancs, a lapát, azaz szép, erős — illetve terebélyes, vastag. Dermedt (todt) a vad, nem döglött; dermedtre csahol (verbellt todt) a véreb, a kopó, midőn fris vadliullára akadva, ezt ugatással jelzi. Dió vagy dob (Nuss) a puskaszerszám azon része, a melynek tengelycsapján a sárkány áll; a diót roppantó-nak is nevezik; diófedi) (Studel) a diót fedő lemez, mely a diófedö csavarával (Studelscliraube) a szerszámlemezhez van erősítve ; a diónak rovásaiba nyul a diófog vagy a roppantó fog (Stange) ; ennek rugója a diófogrugó (Staugenfeder) ; ezeknek csavarai a diófog-csavar (Stangenschraube) és a fogrugó csavar a (Stangenfederschraube). Disznó (Schwein) 1. erdei; d. fogó (Saufinder) a disznók lefogására, lefülelésére használt ebfaj : a szelindekek (Dogge); d. tanya v. katlan (Kessel) azon hely, melyen a csürhe nyugalomban hever. Dobbant a nyúlféle, midőn hátsó lábával erősen a földre üt. Dobni, utána dobni (daran werfen) a sólymot szokták a fölröppent vadnak, a melyet prédájául kiszemeltek. Dobol (trommelt) a nyúl, midőn vele viaskodó vetélytársát előlábaival nagysebesen fültövön ütlegeli; (kollert) az örvös galamb, midőn búgás közbén nevet, és a nyirfajd a suhintás után. Dög (Aas, Luder) a lőseb vagy betegség folytán megdermedt, de már használhatlanná vált hasznos vad hullája; elhullott vagy levágott állatok hullája, mely a ragadozóknak bizonyos célból kivettetik; a dög közelében a vadász rejthelyeül készült födött leshely a d. kunyhó (Luderhütte) ; d.-re csalni (anludern) dögöt kitenni, hogy a ragadozók így