Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

70 zelíteni iparkodik az óvatos vadat; i de zöld galyas abroncs is ennek nevezhető, melyet vállára kötvén a vadász, mozgó bokorhoz hasonlít. Csap (Stange) az éves szarvas egy-egy agancstörzsből állő szarvazata; csapos (Stangen-Hirsch), a mely ilyen agancsot visel. Csapás (Spur) akárminő vad lábainak folytatólagos lenyomata a talajban ; csapáz — az eb (fährteln), midőn orrával a földön apró vad csapását szimatolgatja. Csapat (Trupp, Rudel) több darab rőtvad együtt; (Schaar-Flug) vonuló szárnyasok serege; csapatokba verődnek a költés idejében a gúnárok és a gácsérok, azaz egymás társaságát keresik fel. Csapkod (stossen), azaz ismételve x-eáveti magát a szárnyas ragadozó az uhura vagy kiszemelt repülő prédájára. Csapóajtó (Fallthüre) a csapóláda felhúzható részei, melyek, ha a vad a csapóláda billentyűjét megérinti, megszabadulván, önsúlyuknál fogva leesnek s a csapóládát elzárják ; CS. liáló (Schlagnetz) négyszögletes fakeretre erősített háló, melyet az alája gyűlt szárnyas vadra a vonózsineggel reárántják ; cs. láda (Falle) fából vagy vasból láda alakjára készült fogóeszköz kártékony állatok és kisebb ragadozók fogására ; cs. vas (Schlageisen) 1. kaptány. Csattint (klatscht) a dámvad, midőn hibás lövés után farkával hallhatólag a hullatóra csap. Csattogtatja (wetzt d. Gewehr) a vadkan az agyarakat, midőn azokat ellenség láttára összecsapdossa, Csavarhúzó (Schraubenzieher) vasból készült, vésőalakú, fogantyús vadász-szerelvény, melylyel a puska csavarai meghúzhatok v. megereszthetők. Csók v. csök (Brunftrute) a nagyvad-liím nemző tagja. Cseklyc (Schlinge, Dohne) lószőrből készült hurok apróbb madarak fogására ; cscklyész (Sclilingenleger), a ki a madarakat hurokkal fogja ; cseklyészni (Schlingen legen, Dolmen stecken) madarak fogására hurkokat állítani. Ezen vadászati módot most már csak a felső vidékeken húros rigókra gyakorolják. Cselt vet (Absprung, Wiedergang) 1. csalt vet. Cselvért (Schild) 1. csalvért. Csenderes (Remise) berkes, bokros, csalitos, cserjés, tövises hely, melyet különösen az apró vad óvására tágas sík mezőkön előállítanak. Csenevész (Kümmerer) a vad, ha rajta ejtett seb következtében valami fogyatkozásban szenved, p. o. ha béna, ha korához képest igen csekély vagy fogyatékos agancsot hord ; elcsenevészedik (verkümmert) elsoványodik, elsilányul, tönkre megy. Cseplesz, cseplye, csepöle, bokros vadászterület v. ö. ciherrel. Cserepes (krustig) a hó, ha annak a napsugarak behatása alatt megolvadt felső rétegét rögtön beáll«') fagy jégkéreggé változtatja. Cseret száraz gazcsutak- vagy nád-törmelék. Cserje, cserjés (Stocktrieb, Stockmaiss) fiatal, különösen vágásokban tőkehajtásokból keletkezett sűrűség. Cserkészni (bürschen) nagy vadat tartózkodási helyén felkeresni s a terepnek ügyes felhasználásával óvatosan lövésnyi távolságra megközelíteni ; ennek megkönnyítésére a vadászszemélyzet a nagyobb sűrűségek körül cserkészösvényeket (Bürschpfad) készít, melyek a zajt okozható száraz ágaktól megtisztíttatnak ; a kocsin való cserkészetet