Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

70 zelíteni iparkodik az óvatos vadat; i de zöld galyas abroncs is ennek ne­vezhető, melyet vállára kötvén a va­dász, mozgó bokorhoz hasonlít. Csap (Stange) az éves szarvas egy-egy agancstörzsből állő szarva­zata; csapos (Stangen-Hirsch), a mely ilyen agancsot visel. Csapás (Spur) akárminő vad lábainak folytatólagos lenyomata a talajban ; csapáz — az eb (fährteln), midőn orrával a földön apró vad csapását szimatolgatja. Csapat (Trupp, Rudel) több da­rab rőtvad együtt; (Schaar-Flug) vonuló szárnyasok serege; csapatokba verődnek a költés idejében a gúnárok és a gácsérok, azaz egymás társaságát keresik fel. Csapkod (stossen), azaz ismé­telve x-eáveti magát a szárnyas raga­dozó az uhura vagy kiszemelt repülő prédájára. Csapóajtó (Fallthüre) a csapó­láda felhúzható részei, melyek, ha a vad a csapóláda billentyűjét meg­érinti, megszabadulván, önsúlyuknál fogva leesnek s a csapóládát elzár­ják ; CS. liáló (Schlagnetz) négyszög­letes fakeretre erősített háló, melyet az alája gyűlt szárnyas vadra a vonózsineggel reárántják ; cs. láda (Falle) fából vagy vasból láda alak­jára készült fogóeszköz kártékony állatok és kisebb ragadozók fogá­sára ; cs. vas (Schlageisen) 1. kaptány. Csattint (klatscht) a dámvad, midőn hibás lövés után farkával hall­hatólag a hullatóra csap. Csattogtatja (wetzt d. Gewehr) a vadkan az agyarakat, midőn azo­kat ellenség láttára összecsapdossa, Csavarhúzó (Schraubenzieher) vasból készült, vésőalakú, fogantyús vadász-szerelvény, melylyel a puska csavarai meghúzhatok v. megereszt­hetők. Csók v. csök (Brunftrute) a nagyvad-liím nemző tagja. Cseklyc (Schlinge, Dohne) ló­szőrből készült hurok apróbb mada­rak fogására ; cscklyész (Sclilingen­leger), a ki a madarakat hurokkal fogja ; cseklyészni (Schlingen legen, Dolmen stecken) madarak fogá­sára hurkokat állítani. Ezen vadá­szati módot most már csak a felső vidékeken húros rigókra gyakorolják. Cselt vet (Absprung, Wieder­gang) 1. csalt vet. Cselvért (Schild) 1. csalvért. Csenderes (Remise) berkes, bokros, csalitos, cserjés, tövises hely, melyet különösen az apró vad óvá­sára tágas sík mezőkön előállítanak. Csenevész (Kümmerer) a vad, ha rajta ejtett seb következtében va­lami fogyatkozásban szenved, p. o. ha béna, ha korához képest igen cse­kély vagy fogyatékos agancsot hord ; elcsenevészedik (verkümmert) elso­ványodik, elsilányul, tönkre megy. Cseplesz, cseplye, csepöle, bokros vadászterület v. ö. ciherrel. Cserepes (krustig) a hó, ha an­nak a napsugarak behatása alatt megolvadt felső rétegét rögtön beáll«') fagy jégkéreggé változtatja. Cseret száraz gazcsutak- vagy nád-törmelék. Cserje, cserjés (Stocktrieb, Stockmaiss) fiatal, különösen vágá­sokban tőkehajtásokból keletkezett sűrűség. Cserkészni (bürschen) nagy va­dat tartózkodási helyén felkeresni s a terepnek ügyes felhasználásával óvatosan lövésnyi távolságra meg­közelíteni ; ennek megkönnyítésére a vadászszemélyzet a nagyobb sű­rűségek körül cserkészösvényeket (Bürschpfad) készít, melyek a zajt okozható száraz ágaktól megtisztít­tatnak ; a kocsin való cserkészetet

Next

/
Thumbnails
Contents