Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

IL RESZ. Magyar-német és német-magyar yadás/miíszótár. A) Magyar-német rész. Abajgatni (beunruhigen), Dunántúl és a felföldön használt tájszó: nyugtalanítani, egy helyről a másikra kergetni, elzavarni. Különösen foglyukra vonatkozólag használják. Abráncs (Posten) a. m. fickó, 1. ezt. Acél (Stahl), a régi kovás-puskák szerszámának a serpenyő fölötti ama része, a melyhez a sárkányra illesztett kovakő ütődve és szikrát vetve, a serpenyőn lévő puskaport fellobbantá. Acsar, tájszó a m. agyar, 1. ezt. Ad(l fel! Add ide! (Apporté hoch !) parancsszó a vizsla i'észére, hogy az előhozott vadat adja át. Ág- (Sprosse), az agancsnak egyes hegyes végei. lg, ágazat, róka-ágazat (Bau, Geschleif), a rókabarlangnak a katlanba vezető folyosói. Agancs (Geweih, Gewicht; az őznél: Gehörn, Gewicht), a hímszarvasnak és az őzbaknak ágas szarvazata, mely a szarvtól az által különbözik, hogy tömör anyag, évenkint ujul és — rendes fejlődést feltételezve — a vad korával erősbödik. s terebélyesebbé, lombosabbá válik. azaz ágainak száma gyarapodik; agancsos-nak (Hirsch) a szarvast a koronástól, azaz a tizenkettőstői kezdve nevezzük (előbb csapos, villás, hatos stb.); agancstö v. rózsatü (Rosenstock) a szarvas és az őzbak koponyáján látható domborodás, a melyből az agancs fejlődik ; az agancstö a szarvasbőr jú fején hét hónapos korában már látható; agancstörzs (Stange) az agancsnak főrudja, a melyből az ágak fejlődnek. Agár ("Wind, Windhund, Windspiel), a vadászebek egyik faja, melyet szikár, nyúlánk teste és hosszú, izmos lábai nagy gyorsaságra képesítenek ; nyúl és róka hajszolására használják ; agarászni (mit. Winden jagen, hetzen), agarakkal vadászni: agarászat (Hasenhetze, Fuchshetze), a vadászatnak azon módja, melyet agarakkal gyakorolnak. Ágas, 1. dorong. Ágaskodik (macht Männchen, m. Kegel) a nyúl. ha hátulsó lábaira ülve vagy állva, vagy így néhány lépést menve vissza- vagy körültekint. Ágazat, rókaágazat 1. ág. Ágcsúcs (Spitze, Ende) az ág (1. ezt) végső hegyes része. Aggaték (Lappen, Federlappen, Tuchlappen), négyszögletes, a vadászat birtokosának címerével ellátott