Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - IV. FEJEZET. A vadász felszerelése.

26 IV. FEJEZET. A vadász felszerelése. Ä régibb vadászfel szer élést felemlítve, a mely vagy az újabb kori vívmányok által feleslegessé vált, vagy egyes vadászati módok abbanliagyása által most már csak ereklyeként őriztetik, elő kell sorolnunk: a dálcost vagy gerelyt, széles pengejű, vadászkéshez hasonló, keresztvassal ellátott, érős dárdanyélre erősített kétélű kést, melylyel medve- és vaddisznó-vadászatok alkalmával az előrohanó vagy a vadásznak támadó vad felfogatott, azaz felszúratott ; a nehéz vadászkést, 40 cm. hosszú, 6 8 cm. széles, 1 cm-ig erős pengéjű kést, melyet bőrhüvelyben a jobb csipő fölött hordtak; használták a vad feldarabolásánál, a csontok átvágására, az agancsoknak a koponyáról való levágására, s végre eszközül a vadászbüntetésnél (1. ezt); az ösvény-vágót, mely széles pengéjű, egyélű, vadászkéshez hasonló, de ennél rövidebb és erősebi) vágószerszám, melyet a vadászok a cserkészösvények készítésénél a faágak levágására, az állások készítésére használtak; a szekercét, hosszú nyélre alkalmazott baltát, melyet az erdőőrök, a csőszök egyedüli fegyverként és botként is használtak. A rendes felszereléshez a most is használt vadászkésen és vadásztarisznyán kívül tartozott: a gyutacstartó, sárga bádogból készült lapos szelence, melv a gyutacsokat tartalmazta; a puskaportülök, szaruból készült szerszám, melyben a vadász puskaporkészletét hordá; ezt felváltá később a puskapor-tartó, szintén puskapor hordására —-rendesen szaruból készült szerszám, mely azonban oly gépezettel volt már ellátva, hogy egy nyomásra csak egy lövésnyi puskapor hullott belőle, mi a töltés gyorsaságát tetemesen elősegíté; a göbecs-zsacskó, bőrből készült, s néha szintén oly mechanizmussal ellátott hosszúkás zacskó, melyből szintén csak egy töltésnyi göbecset lehetett kivenni; a kovás puska, melynek szerszámán a következő alkatrészek voltak: a serpenyő, gyújtólyukkal ellátott csészécske, mely a lövés előtt néhány szem puskaporral lett megtöltve; az acél, a serpenyő fölött alkalmazott acél-lemez, melyhez a kovakő ütődvén, szikrát hányt, mely a serpenyőn levő port, ez folytatólag a gyújtólyukon keresztül a puskában levő töltést fellobbantá; a kalapács, mely két lemez közt a kovakövet tartva, a jelenleg dívó sárkány vagy kakas módjára