Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

114 enyhítő, tréfás, kifejezése a »hazugság«, nagyítás« szóknak. Vadászbiintetés (Jägerstrafe, d. Pfundgeben) ; a ki a vadászat közben a vadásznyelv ellen hibát követett el, a vadászat végével a terítő helyén meg lett büntetve, a mennyiben a legszebb elejtett vadra fektették és ünnepéróességgel a neliéz vadászkéssel 3 csapást mértek alsó felére. L. I. rész, X. fej. Yadász felszerelése (Jagdrüstung) mindazon szerszámok és eszközök, melyekre a vadásznak hivatása teljesítésében szüksége van: a puska, a vadászkés, a tarkókés, a vadásztarisznya, tölténytáska, töltényöv, az aggató stb. L. I. rész, IV. fej. Vadászfogás (Jägerkunst) a gyakorlatból szerzett előny, melylyel valaki a vadnak megkerítésénél, elejtésénél, feldarabolásánál stb. él. Yadászliatónak (jagdbar) előbb a koronás szarvast, azaz a tizenkettest ; a tízest rosz vadászhatónak (schlecht jagdbar) mondták; a jelenlegi szokás szerint a tizenkettes-t jó vadászható-n ak, a tizes-t vadászható-n&k, a nyolcast rosz vadászható-ma k tartják. Yadászkés (Jagdmesser, Hirschfänger) kardszélességű, erős, nem hajló pöngéjű, begyes, csúcsán kétélű, bosszú kés, mely most csak utolsó védelmi fegyverként használtatik, ha medve vagy vaddisznó támadja meg a vadászt; ritkán arra használják még, liogy a sebzett szarvasnak v. vaddisznónak a keg3'elemdüfést megadják, de rendesen kegy elemlövéssel fültövön lövik. Vadászláz (Fieber, Jagdfieber) azon — gyakran valóságos lázzal, de mindig lieves szívdobogással, a lélekzetnek szorulásával járó felindulás. mely szokatlanabb vad megpillantására vagy már sejtésére is különösen a fiatal, tapasztalatlan süldővadászt elfogja ; de az öregebb vadászok is ritkán teljesen mentek tőle, főleg ha ritka nagyvadra nvilik alkalmuk lőhetni. Yadászmenyét, petymeg (Frettchen) a nyestfélékhez tartozó, világos zsemleszínű, gyakran egészen fehér állatka, élénk piros szemekkel, melyet tengeri nyúlnak vadászására használnak. Yadász része, vadászrész (Jägerrecht) a fővad belső részei : a torok, a szív, a tüdő, a máj, a vese : régente néhol még a fej, a nyak a 3 első oldalbordával, a szűzpecsenye és a kés nélkül lefejthető faggyú is a vadász részéhez tartozott. Y. ö. I» rész, IX. fejezet. Yadász-sor (Jägerlinie) a vadászok összessége, a mint a hajtóvadászatnál bizonyos rendben állanak. Yadásztarisznya (Jagdtasche) jó borjú- v. borz-bőrből — újabban vizliatlanított vászonból is — készült ismeretes vadászszerelvény, mely gyakran tölténytartóval is van felszerelve ; zsákjába egy-két nyúl. vag}' 8 — 10 fogoly fér bele. Yadásziidv! (Waidmanns Heil !) vadászok üdvözlete. Vaddisznó vagy erdei (Schwein) e vadnak általános elnevezése ; első évében malac. 2-ik évében süldő, ,3-ik évében kan és emse; 4-ik évében vadkan és emse, azontúl öreg kan, vagy ayyaras, öreg emse; vaddisznófogó háló (Saunetz). Yadjuh (Schafwild), a gróf Forgácli K.-féle ghvmesi birtokon tenyésztett mnfflon. Yadkan, 1. vaddisznó. Vadkecske (Steinwild) a pusztuló félben lévő kőszáli kecske, melyet az olasz király aljiesi vadászterületein a leggondosabban óvnak