Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

96 Megcsúfolja (schlägt) a medve, a vadkan a vadászt, az ehet, ha megsérti. Megdermed (verendet) a nagyvad, de általában minden vad, nem megdöglik. Megereszti a vezetéket (schiessen lassan) a vadász, midőn a vezető- vagy a vérebet annyira előre ereszti, a mennyire a vezeték engedi. Megfojtja (raubt) a hiúz a prédáját. Megfordítják (wenden) a kopók a nyulat, midőn azt — természetes hajlamánál fogva, mely szerint legszivesebben régi tartózkodási helyére visszatér — oda visszahozzák, a honnan elindították. Meghatározni (ansprechen) a vadat, azaz a nyomokból és jelekből a vad minőségére, erejére stb. következtetni. A vadászt, a ki ebben gyakorlott: nyomismerő vadásznak — (fährtengerechter Jäger) mondjuk. Meghőköl a medve, midőn hallott neszre — futtában hirtelen megáll. Megindítani (lanciren) a szarvast; a szarvashajszánál — miután meg lett állapítva, hol tartózkodik a hajszolandó szarvas, az ebfalka legmegbízhatóbb 3—4 ebét kiválasztják, hogy azok a szarvast az időközben körülállított pásztából kiűzzék, a szarvast és a vadászatot megindítsák. Megkötni, megbabonázni a puskát (einen Weidmann setzen). A parasztpuskások és a hegyvidéki vadorzók közt általánosan el van terjedve a balhit, hogy a puskát megtekintéssel, megérintéssel vagy egyéb babonasággal úgy el lehet rontani, hogy azzal a vadász többé semmiféle vadat nem talál. Megközelíteni (anschleichen) a terep ügyes felhasználásával a vad közelébe lopózkodni, hogy azt meglőni, elejteni lehessen. Megküzd (kämpft) a szarvas, az őzbak, az ei'dei, midőn vetélytársával viaskodik. Meglapul (drückt sich) a vadmacska, a nyúl, a róka, a futó szárnyas vad, a midőn prédáját lesi, illetve üldöztetvén, a földre lehasalva elrejtőzik ; a nyúl azonnal a meglapulás után rendesen másfelé irányítja futását. Meglopni (anschleichen, anbürschen) a mitsem sejtő vadhoz rejtőzködve közeledni. Megnevezni (dem Namen, der Stärke nach ansprechen) a francia vadászatnál a hajszolandó szarvast szokták ; azaz a vadászat vezetője a vadászúrnak és vendégeinek tudomásul adja a szarvasnak különös, szembetűnő jeleit, hogy ezekről — ha megpillantják — azonnal az illető agancsosra ráismerjenek. Megrohanja (annehmen) a sebzett v. megszorult medve, vadsertés, de agancsos is a vadászt, az ebet, azaz megtámadja. Megromlik (verdirbt) azaz megbüződik a vad. Megroncsolni a. m. a vadat több — nem halálos lövéssel megsebezni (Erdélyben különösen a medvéről mondják). Megrontja a lövést (vorschiessen): a ki oly vadra lő, mely más vadász felé tart, s lövése által a vadat irányától eltereli, megrontotta a másiknak lövését (kapzsi vadászoknak szokása). Megszorítani (einstellen) a. m. oly helyre terelni a vadat, a honnan csak a puska elé van menekvés ; az ebek megszorítják a vadat, midőn annyira körülveszik, hogy minden más veszélyt figyelmen kívül hagyva, azokkal szembeszállani kénytelen;