Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

95 a konyhára vagy eladásra kerülő hasznos, — és minden kártékony és ragadozó vad után. Lövész (Schütze), a ki jó lövő, különösen a ki golyóval jól lő. Lyuk (Bau) azon földalatti üreg, melyben borz, róka, tengerinyúl stb. tartózkodik — de különösen a medve által téli tartózkodásra előkészített fekhely ; lyukverö (Locheisen) hoszszú, alul hegyes, kerek vasdarab, melylyel a hálóállító dorongok részére lyukak vei-etnek. Mackó a medvének tréfás elnevezése. Madarász (Vogelsteller), a ki madarak összefogdosásával foglalkozik, s abból él. (Az éneklők fogdosását törvényeink tiltják.) Régente a főurak udvartartásához pecérek, kürtösök, vadászok stb. kívül madarászok is tartoztak. — Gr. Zay M. — Madárfi (junger Vogel) madárfióka ; madárzsák (Vogelnetz) a vadásztarisznya fölött alkalmazott hálókötésű zsák, melyben az elejtett apróbb madarakat hordjuk. Magasan hord (apportirt hoch) a vizsla, mely az elejtett vadat magas fejtartással hozza; a puska (trägt hoch), mely a lövedéket bizonyos távolságra akkor is, ha az irányzás helyes, magasabbra lövi; m. keres (sucht schön) a vizsla, a mely a szimatot a légáramlattal, magasan tartott orral veszi, nem pedig a földön »csapázva« keres. Makog (quarren) a szalonka, midőn »kvor-kvor«-hangját hallatja. 3Iákog (klagt) a nyúl, a midőn félelmében v. fájdalmában gyereksiráslioz hasonlóan veszékel. Mái a szárnyas hasán lévő tollazat; rókamái (Fucliswamme) a róka hasáról való prém. Malac (Frischlinge, Markasin) a vadsertés korának első évében, malacoz (setzt, frischt,) az erdei, azaz szül. Maró sömör (Fressende Flechte) eb-betegség, 1. I. rész, VII. fej. 9. Marok (Fang) a ragadozó madaraknál a láb végső része : az ujjak és a karmok. Mázol (ansuhlen) a vad, midőn piszkosan, sárosan a dagonyából kelve, fához dörzsölődik ; ez utóbbi a mázfa. Mecse vész, helyesen csenevész 1. ezt. (Szatmármegyei tájszó). Meddő (gelte) különösen a terméketlen, nem vemhes sutánál; általánosságban minden terméketlen emlős és szárnyas vadról mondjuk. Medvefogó (Bullenheisser) erős szelindekfaj, melyet medvevadászatra használtak. Medvekés (Fangeisen) a. m. gerely, dákos, 1. ezt. Megakad a hajtás (Change annehmen), midőn az egész hajtúfalkát vagy annak egy részét idegen nyomról vissza kell terelni, vagy a midőn magától is visszatér, a mi természetesen mindig időveszteséggel jár, minthogy a helyesen hajtó ebeket is meg kell akasztani (stoppen), azaz megállítani és visszaterelni arra a helyre, a hol a falka egy része eltévedett. Megállapított vadászat (bestätigtes Jagen), a midőn a meghajtandó — már bekerített vad számáról és minőségéről előkeresés útján értesülünk. Megállítja (stellen) a véreb, a hajtófalka a vadat, midőn eléje kerülve csaholja s menekülni nem engedi. Megbukik (taucht) a. vízi vad, midőn víz alá merül.