Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

48 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA Illő, hogy e fok, mondhatni művészeti tartalmának érdekes fölfedezéséről, bár néhány tollvonással megemlékezzünk. A negyedkori ember művészeti tevékenysége a Mammut korába esik, a mely állat, mint tudva van, maga is igen gyakran tárgya az ősember ábrázolási hajlamának, a mint ezt az imént láttuk is. Ezt a hajlamot legelsőbben CHRISTY és LARTET vizsgálatai hozták napvilágra, azoknak a kutatásoknak a rendén, a melyeket a franczia Dordogne barlangjaiban végeztek, a midőn is elefántcsont, rénagancs, csont- és kőlapokon, részben csodás biztonságú és elevenségű rajzokat vettek észre és közöltek a bámuló világgal. Az ethnologia ezeket a rajzokat lélektanilag a ma is élő, tiszta vadásznépek hasonló hajlamával magyarázza. Ezeknek az ábrázolásoknak éppen csodás színüknél fogva a hitetlenséggel kellett megküzdeni, tegyük hozzá : győzedelmesen. Ez volt azután az úttörő nyom, mely utóbb arra a felfedezésre vezetett, hogy ama kor barlanglakó ősembere nemcsak ingó tárgyakra, hanem a barlangok falára is reáfestette vagy bevéste az egykorú állatvilág képeit. Az első kutató, a ki erre, franczia nyomon, de önállóan reájött, a spanyol nemes MARCELLINO DE SANTUOLA volt, ki 1878-ban a párisi kiállításon a délfrancziaországi barlangleleteket látta és hazatérve, Santander táján néhány barlangot megvizsgált. Az Altamira-barlangban valóságos „Kjökkenmödding" halmazaton kívül, mely telve volt a diluviális korból származó csigahéjakkal, állatcsontokkal, megmunkált tűzkő- és csontszerszámmal, a barlang falain és boltozatain képeket vett észre, a melyek vörös okkerrel és feketével festve, lovakat, szarvasféléket és bölényeket ábrázoltak; az utóbbiakból harminczat, a legkülönbözőbb állásokban. SANTUOLA maga figyelmeztetett arra, hogy e képek mesterének, vagy mestereinek abban a barlangban nem világított a Nap, még abban az esetben sem világíthatott, ha a barlang szádja eredetileg tágasabb volt volna. Ez a korszakalkotó fölfedezés franczia részről gyanúval, utóbb a legsértőbb visszautasítással találkozott. EMILÉ CARTAILHAC