Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

I. A kiindulás

20 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA kamatai esedékesekké váltak és ezek SELEN KA tanárnénak, az ugyanazon nevű híres zoologus özvegyének ítéltettek oda, ki arra tökélte el magát, hogy a Jáva szigetén, Trinil mellett, a DR DUBOIS által oly fényes eredménynyel foganatosított ásatásokat folytatni fogja, különösen azért is, hogy a geologiai réteg meghatároztassék. Kisérői DR. HUBERT geologus és DR. MOSKOVSKY zoologus voltak, később DR. DENINGER és DR. CARTHAUS is közreműködtek; 1908 májusban az eredmény 40 láda ásatag volt s ennek majdani vizsgálati eredményétől fog függni a döntés, a mi kivánatos is, mert a Voi/rz-féle meghatározás megtámadtatott s a Pithecanthropus ismét az ifjú-harmadkorba soroztatott be. A Chapelle aux Saints és a Dordogne új leletei az eszmemenetet nem alterálják. Evvel végződik az a vázlat, a mely hivatva van a köztörténet és az emberi nem történetének korszakait egymással szembeállítani. Néhány ezredévvel szemben, a melyről Egyiptom pyramisai, a papyruszok, India csodás építményei, különösen nevet viselő romjai regélnek, ott állanak az aeonok, magának az emberi nemnek, kezdetének, keletkezésének kérdése, a melyre csupán néma ásatagokból kell következtetnünk, oly szellemi csaták árán, a melyeknek baj vivői, mint YIRCHOW esetében láttuk, nemünk legnemesebbjei közé tartoznak; de a kiknek rengeteg tudása, még ha DARWIN-Ó is, önönmagára nézve végtére egy kérdésbe ütközik, ebbe : honnan ? Látjuk, hogy az ember sohasem nyugvó tudásvágya, a felvetett kérdésre való feleletért, újból Trinil-rétegekhez fordul; nem tűrheti a kétségnek még árnyékát sem! Nem a kiváncsiság szomjúsága gyötri, hanem a legnemesebb vágy ösztönözi cselekvésében, erejének megfeszítésében, az a vágy, mely a valót, az igazságot keresi, mert csupán ebben tud megnyúgodni. Hagyjuk most már el ezt az eszmekört és forduljunk oda, a hol a természet alakító és átalakító hatása jnyilatkozik meg, az a hatalom, a melynek az emberiség és le az egyes emberig,