Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
I. A kiindulás
A KIINDULÁS 21 föltétlenül alá van vetve, mely BUCKLE agyában a függőség eszméjét megérlelte és szülte. Széles rétegek közfelfogása Ázsiából származtatja az embert, oda helyezi a paradicsomot, az első emberpár kiinduló pontját és tudjuk, hogy VIRCHOW egyik következtetése is a Malajok Archipelagusának valamelyik pontján sejtette az ősember nyomait, a hol DUBOIS — talán? — föl is fedezte.: A magyarság is Ázsiából eredőnek vallja magát. Lássuk egy nagy alakulás sorozatát, mely Ázsia legbelsejében — közszólás szerint „szivében" — szól az ember értelméhez és nagy hatalmat jelent. Megdőlt a tan, pedig nagy elmék állították, hogy mindaz, a mi sivatag — nem füves puszta, a „Steppe", hanem az élettelennek vett sivatag, mint Afrika Szaharája, az ázsiai Góbi és a rettentő Takla-Makán, a melyről Ázsia legedzettebb lakója is csak rémülettel szól — hogy mind ez valamikor tengerfenék volt és az volt a lösz hatalmas földtani alakulata is, úgy Ázsia szivében mint nálunk is. A sivatagnak, mint tengerfenéknek fölfogása ellen föltámadt JOHANNES WALTHER , és gyönyörű könyvében 1 felállította a sivatag képződésének törvényét, amely tömören így fejezhető ki: „A sivatag ott támad, a hol a tel idet vizeinek nincs lefolyásuk." Ezt a területet így jellemzi: „A sivatag a földirati paradoxonok földje, a melyről éppen oly bajos lényeges jellege szerint ítéletet alkotni, mint ezt az ítéletet szavakkal kifejezni. A sivatagnak van esőfelhőzete, mely nem áztat; forrása, melynek nincs patakja; folyója, mely nem végződik; tava, melynek nincs kifolyása; kiaszott völgye, száraz deltarakodása, száraz tava, víz nélkül szűkölködő depressziója, a mely a tenger színénél alacsonyabban fekszik; erős elmállása, mely nem alkot kérget; sziklája, mely belülről mállik; völgyülete, mely tömkelegszerüen ágazódva, majd fölfelé, majd lefelé vezet; óriási katlangödre, a melyből 1 WALTHER JOHANNES: „Das Gesetz der Wüstenbildung in Gegenwart und Vorzeit. Berlin 1900."
