Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

Függelék

372 a ma

c. yarok nagy ősfoglalkozása Általános megjegyzés: Ok nélkül sem osztott-, sem béresföldet nem vettek el; a három, illetőleg hétéves új osztás így inkább ellenőrzés és a természetes változások számbavétele és odaosztása volt. A béresföldekből alakult tanyaföldeknél egy nyilas 9000 [>01 Y olt, a hétéves időkör pedig a következő forgóhoz volt szabva: 1. ugar, 2. kása vagy törökbúza, 3. tavaszi búza, 4. őszi búza, 5. árpa, 6. árpa, 7. zab. 177 b. Forgách Miklós királyi biztos így szabályozza az eljárást: 1. A régi birtokostól a földet ok nélkül elvenni nem lehet. 2. Irányadó a terebviselési (így!) képesség: ki mennyi adót fizet, ki hány szekérrel szolgálja a közt és a kincstárt. 3. Tíz forint adón alól senki sem kap földet; csak ha igavonó jószága van, jár neki egy nyilas. 4. Tíz forint adón felül marha nélkül is kijár egy nyilas; húsz forinton felül két, harmincz forinton felül három, negyven forinton felül négy nyilas, ötven forinton felül öt nyilas jár. 5. Tíz forinton felül ötven forintig minden gazdának a hány pár vonómarhája van, annyi nyilas jár. 6. Gulyabeli marhából ny

rolcz, ménesbeli lóból nyolcz ád just a gazdáknak egy-egy nyilas földre. 7. Tizenhat nyilas földnél többje senkinek sem lehet — bármennyi legyen az adó, vagy jószág utáni jussa. Egyébként: 1. A maradék nélkül elhalt vagy elköltözött gazdának földje másnak adatik. 2. Ki igavonómarha után kapta a földet és felhagy a jószágtartással, elveszti a földet; a ki a rendellenességet feljelenti, azé lészen a föld. 3. A ki a béresföldet örökbe vagy zálogba adja, vagy vesztegető, elveszti a földet. 4. A bér- és dézsmaváltság pontosan fizetendő. 5. A hetedik év lejárván, az új osztás augusztusban kezdődik, szeptemberben végződik.