Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

Függelék

függelék 861 A Hortobágy legelő-rendje. 1. Legeltetési jogát mindenki csak közvetlenül gyakorolhatja, másra át nem ruházhatja. 2. Ház-, tanyaföld-, kaszálóbirtokos, ki a városnak nem állandó lakosa, sem a Hortobágyon, sem az erdőben nem legeltethet. 3. A legeltetés az adókönyv felmutatásával váltandó hajtóczédulával kezdhető meg. A szopós jószág szabad; tavali jószágkettő egy nagyot számít. Juh, birka, sertés öt számít egy nagy jószágot. 4. Hajtóczédulát azonban csak az kap, a ki a mult év minden legelőtartozását stb. és a kiítbéil is megfizette. A kútbér az ökörcsordába hajtott minden szűz-, tinó- és bikagulyabeli számosjószág után 10—10 krajczár. 5. Hámos lovat saját cselédjével a Hortobágyon senkisem őriztethet. 6. A jószágösszeírás május l-ig, a felülvizsgálat június végéig, a legelőívek kiosztása augusztus l-ig végzendő, minden fizetés november l-ig lerovandó. 7. Az erdőségen ősszel vagy télen a felszabadult erdővágásokon csak ház- és kaszálóbirtokos és állandóan helybenlakó kaszálóbérlő legeltethet. 8. A legeltetési jog szabályozása. a) Minden, házzal nem bíró, rendes adófizető lakos, kivévén a cselédeket, úgy a külvárosi háztulajdonos is legeltethet 5 darab nagy jószágot, vagy ennek megfelelő 25 darab juhot, vagy sertést. bj Minden állandó lakos s oly belvárosi házbirtokos, kinek egy nyilasnál kisebb' ház után járó földje van, legeltethet 8 darab nagy vagy 40 kis jószágot. c) Minden itt lakó, házzal nem bíró, cserekaszálóbirtokos, minden régi, boglyás kaszáló után 3 darab nagy, 15 darab kis jószágot legeltethet. (A régi boglyás kaszáló 3600 D-öl volt, mely egy „takaros" boglya szénát adott.)