Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

Függelék

függelék 861 Bálás, Szentkiráli Pál, Deák Pál, Nagj István, Kirali István, Sárközy Pál, Varga Miklós, Oláh János, Toót Gyeörgy, Barkó Benedek, Tóót Márton, Szabó Berta az Juhos Gazdák is felessen, ismét az Juhászok képekben Bab Mihál és Szalai Lukács. Rendkívül jellemző, hogy három hatalmas magyar város előkelői, a midőn szabályzatot alkottak, a juhászokkal szemben nem jártak el „sine nobis de nobis", hanem befogadták a juhászok képviseletét. Ez a magyar lélek tanúságtétele. Debreczeni rend. Hivatalos alapon. Kovács József polgármestertől, Zoltai Lajos kutatása alapján. Debreczen fontosságát és súlyát a magyar állattenyésztés történetére nézve vitatni nem lehet. Debreczen állattenyésztése mindenkor a Hortobágyon sarkallott és a földmíveléssel is szervesen összefüggött; de összefüggött a várossal, a civitással, a lakóházak és az azokból alakult utczák rendén is, a melyek a föld elosztása révén kicsinyített képét adták a határ földcsoportosításának, melyet a határozottan ősi földosztás rendszere, még pedig nyilvetéssel alakított. De vegyük sorrend szerint. A Hortobágy tulajdonképen gyűjtőnév, mert ezekből alakul: Mátaföldje, Zám és Ohat praediumból és Elep puszta némely részeiből. Ilyen értelemben a Hortobágy puszta mindég Debreczen város fölosztatlan közvagyonát alkotta. A város polgárai, mint ilyent, csupán legeltetésre használták, még pedig Mátát a XV-dik század elejétől, Zámot és Ohatot a XVni-dik század második felétől fogva. A hátasabb — domborúbb — részeket azonban a XVIII-dik századtól kezdve már szántották; de ezek kilenczed, tized fejében a csegeiek, fürediek és iványiaknak voltak kiadva. A polgárság ma is ragaszkodik ahhoz, hogy a Hortobágy közlegelő legyen. Herman O.: A magyarok nagy ősfoglalkozása.