Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

Függelék

362 a ma

c. yarok nagy ősfoglalkozása Zrínyi Miklós, a költő, korholva a társadalom erkölcsi sülyedését, mondja, hogy az akkora: „hogy az alja az maga vitézségének rudimentumait vagy kassai kereskedőkön, vagy kecskeméti tőzséreken, vagy sopronyi kalmárokon, vagy más szabad városok vagy polgárok kárán végezte el". A kecskeméti tőzsérek hasznosságát elismerte /. Lipót is, még Buda vára bevétele előtt. Ebből világos az, hogy azt az óriási arányú állattenyésztést, mely Magyarországot a XVI. és XVII-dik században KözépEurópa húskamarájává avatta, nem a török, hanem a felülkerekedett német tette tönkre, fojtotta meg.

1 A kecskeméti állattenyésztés arányairól a XVIII-dik század elején és tova a század első harmadában foganatosított ellátások, de rablások is, tájékoztatnak. így az 1703-dik év őszén, a magyarok ellen föltámadott ráczok, Kecskemét határából több mint 4000 darab marhát, a pusztákról 8000 darabot, a következő évben pedig összesen 14,000 darabot raboltak el. II. Rákóczi Ferencz seregeit Kecskemét tömérdek marhaszállítmánynyal látta el. Az 1716 1718. évi török háború alkalmával ellátta a császári hadsereget. Evvel az utóbbi alkalommal a háborúból visszatérő, előbb négy, majd kilencz lovasezred szállott meg Kecskemét alatt, a melyeket a város több napon át élelmezett, utóbb a pogyászszal együtt Budáig elszállított. E körül szerzett érdemeiért az akkori főbíró, Kovács György, nemes levelet nyert, czímerében a darumadár, mint az éberség jelképe, fölemelt ballába karmai között három telt búzakalászt tartva. Az eddigiekből láthattuk, hogy Kecskemét tiszta polgárváros volt. Polgárai igyekezettel, vállalkozással, különösen kereskedéssel, tehetségükhöz képest és ennek arányában szerezték fennállásuk alapjait és ezen az alapon Kecskemét társadalma három rétegre oszlott, még pedig: 1 Lásd az okiratos történet, XVI-dik század összegezésében TAKÁTS SÁNDOR kutatásainak eredményét.