Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 5. Összegezés - XVII. SZÁZAD

212 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA marhákat. Az Numája nevű havasokon is, a kik juhokat legeltettek, fizettek az várhoz túróval; de ezenkívül, hogy egyéb gosztinát adtak volna, nem tudom, mindazonáltal, mikor valaki juhait, vagy egyéb öreg lábos marhát, az havasra felszállította, czédulát váltott az udvarbiráktól és akkor adott valami honoráriumot az udvarbirónak". 4° „Ex oppido Fogaras Rétyi Péter vallja: „Hogy az donatáriusoknak maga faluja határán annyira való makkos erdeje volt eleitől fogván, hogy az maga marháinak annyira való nem kivántatott, akármennyit reáfogadott is szabad volt vele, akár közönséges nemes ember, akár boér, szabadoson, minden gosztinázás nélkül járathatta, magok határán levő erdőkön és havasokon névvel nevezendő marháját".

1 1631. Vasmegye tanuvallatása a Nádasdyak és Györffyek körösradóczi erdő használatát illetőleg: 1. „Lantos Benedek vallja: Tudom azt, hogy azon erdőben még az csordásnak is szabad volt irtani, amint hogy az radóczi Kis Benedek csordásnak vagyon most is tíz hold irtása, melyet az szabad erdőről irtott ki." 2. „Bognár Benedek vallja: Hogy mi hollósiak marháinkat ezen erdőn és réteken őrizvén, az baromélő földért egyaránt adóztunk a Nádasdy és Györffy famíliának." 3. „Kerthay Tamás vallja: Mikor az pascuatiót megengedték, minden négy tehéntűi egy kaszást adtunk, melylyel az Györffy és Nádasdy famíliák egyaránt osztoztak."'

2 1635. Szatmármegye tanuvallatásából, a királydaróczi erdő használatáról: 1. „Item Petrus Dobos hie fatetur: Az daróczi erdőre tudja, hogy az nyomásra szabadosan reájött az ő marhájuk." 2. „Stango Gál hic fatetur: Az tilalmas járásra őket az úr nem szabadétotta, hanem tudja, hogy az daróczi nyomáson szabadosan járt volna marhájok." 1 Erd. okit. I. p. 383-388. 4 U. o. I. p. 395-396.