Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 5. Összegezés - XVII. SZÁZAD

A MAGYAR ÁLLATTARTÁS KÖZTÖRTÉNETE 213 3. „Dobos Tivadarné így vall: Az daróczi nyomást is tudja, hogy szabadoson járhatták marhájokkal." 4. „Esztrangás Péterné így vallott: O nem tudja, hogy az Úr szabadította volna őket az daróczi erdőre és tilalmasra, hanem ő csordapásztor volt, szabadosan járták az daróczi nyomásmezőt, senkisem ellenezte." 5. „Szerecsen Péter így vall: Az nyomás, így tudja, az Krasznán, Esztró felől, az nyomást szabadoson járhatták; az Krasznán túl az erdő felől követés által járhattak. Az úr peniglen, az esett fán kívül, semmire sem szabadította őket. Az tilalmas járhatására sem szabadított." A többi tanú is kevés kivétellel így vall.

1 1636. Gróf Nádasdy Pál kapuvári udvarbirájának utasításából az erdők megóvásáról: „Erre is szorgalmasan gondot viseljen, hogy minden falunak határában egy-egy darab erdőt tiltson és arra senki marhájának ne légyen szabad csak reá is járni. Ha kik is rajta tapasztaltatnak, marhája behajtassék és megtartassék condigna poena et mulcta."

2 1637. A jászai convent tanuvallatásából a Mirk és Boroszló közti erdők közös használatáról: 1. „Lengyel Lukács vallja: Az juhászoknak is elég fát szabad volt vágni, az alsórészen lakosoknak az hegyekben mind Mirken és Boroszlón, a kiknek marhája volt, megadván az erdőpénzt, egy forintot . . . csak azért indíttatott az mirkiekkel háborúság, hogy az hegyben nem hajtották marhájokat és azt mondták, hogy onnét éljenek fával is, honnét makkal, makk penig nem termett vala." 2. „Zolnai György vallja: Hogy miután ő semmi háborúságot az határból nem hallott, az marhákat legeltették az határban szabadon." 3. „Bartha János: Azt tudja, hogy a haraszton legeltették a marhákat, minden tilalom nélkül. Egy birájok, pásztoruk volt a mirkieknek." 1 Erd. oki. I. j). 404—410. 2 U. o. J. p. 417.