Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

Első beszámoló függeléke

XXII A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA Ebből tehát már akkor az következett, hogy az „Őshazát", mint talán legelső alakulását a magyarságnak, a felszínen hiába keressük. És ekkor már előrenyomult STEIN AURÉL magyar kutató, ki a belső ázsiai sivatagok-sivatagát: a gyilkos Takla-Makánt déli széle felől — ásatásaival megszólaltatta és a homokba temetett városok romjaiból, chronologiailag meghatározható, írott bizonyítékokat kerített napfényre! A ,.régi város" romjaiból kerültek elő az első írásos táblácskák, a melyekről STEIN AURÉL azt mondja,

1 hogy azokon szembetűnik a Kusana királyok koréira valló „ Kharosti"-írás! Ezek az indoszittya királyok pedig időszámításunk első három századában uralkodtak Pahdzsábban, az Indusztól nyugatra eső vidéken! Itt e helyen most csupán azt akarom rögzíteni, hogy a népvándorlásnak európai mozzanatai a negyedik és hatodik századra Kr. sz. után esnek, tehát ugyanabba a köztörténeti korszakba, a melyben STEIN bizonyítékai szerint a Kusana királyok is uralkodtak. Már magában ez a találkozás is rendkívül mélyre és messzire veti fényét a népvándorlás és a belső ázsiai geo tektonikai forradalom összefüggésének kérdésére. Ezt a kérdést azonban csak állítás és ellenkező állítás módszerével tárgyalni nem lehet, mert itt a lehető 1 „Homokba temetetl városok." Átdolgozta Halász Gyula. 1908. pag. 224. s. t.