Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

Első beszámoló függeléke

AZ ELSŐ BESZÁMOLÓ FÜGGELÉKE XXIII legszélesebb alapon való bizonyítás nemcsak meg van okolva, hanem kötelesség is. Az, a mire nézetemet alapítom, majdan az „Őshaza" szakaszában lesz előadva. Az okfejtésre nézve azonban már itt e helyen is világosan kijelentem, hogy STEIN AURÉL chronologiai meghatározása a lassan haladó alakulás, tehát a népáthelyezés nagy menetében csak nagyon késői mozzanatot jelenthet. Nagy és meglepő eredményekre kell elkészülnünk, a midőn STEIN AURÉL majd nagy vállalatát befejezi. Az az eredmény, a melyet én az összehasonlító ethnographia alapján állapítottam meg, teljesen találkozik STEIN AURÉL közvetlen kutatásából merített előleges eredményével. Azonban STEIN AURÉL kutatásai, a gyönyörű eredmény daczára, még csak első érintését jelentik a sivatagok világának. Föl kell tennünk, hogy ott a korszakok menete rendén, kultúrák temetkeztek egymás fölé és szerintem — ismétlem — ott nyugszik a magyarok „őshazája" is és onnan ered e nép nagy fejlettsége. Budapesten, 1909 január 24. HERMAN OTTÓ. Zalai csipkerózsa, tükörfáról.