Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
IV. A magyar állattartás köztörténete - 5. Összegezés
174 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA 1603. Minthogy a velenczeiek úgy összevásárolták és elhajtották a magyar marhát, hogy a hús megdrágult: a szabadhajtás betiltatott. Ennek folytán oly hiány keletkezett, hogy a velenczeiek a nevendékmarhát mind fölették. A hajtás ekkor jó renddel és illeték mellett megengedtetett. A Velencze és illetőleg Olaszország felé hajtott jószágtömegeknek azonkívül, hogy Magyarország állattenyésztési viszonyaira nézve oly jellemzők, még más, igen sajátos jelentőségük is volt. A hajózás akkori állapotában az állatoknak tengeren való szállítása rendkívül kényes feladat volt. Az állatok a fedélzeten állíttattak be, ingáskor helyet cseréltek, dűltek s igy folyton veszélyeztették a járómű egyensúlyát — még csendes tengeren is. A némileg is hullámzó tenger a szállítást ezért lehetetlenné tette. Az összevásárolt tömegekkel tehát a tengerpart közelében ki kellett várni a csendes időt és azt ki kellett használni. Azonban a kivárás fölvetette a takarmánykérdést, a mely a karsztos vidékeken a legelőterületek hiánya miatt nem volt könnyen megoldható. Vannak támasztékok arra nézve, hogy a hússal való ellátás nagy szüksége és a jó idő kivárása legelőszükségre vezetett, melynek érdekében az erdők irtásához folyamodtak; ennek következménye az lett, hogy az esők lemosták a termőréteget és a vége: sem erdő, sem legelő, hanem a kopár karszt lett. A XVII-dik század végéig nem volt marhában hiány, noha az ország tetemes része török hódoltság volt, a török nem akadályozta az állattenyésztést; de a török kiverése után a császári hadak hihetetlen pusztítást vittek véghez és az 1695-ben kiküldött császári biztosok egész felső Magyarországon egyetlen egy darab vágómarhát sem találtak! Az Alföld, sajátos viszonyainál fogva, egészen más megítélés alá tartozik: itt találjuk meg a szerves kapcsolatot a nemzetnek azon tulajdonságaival, a melyek egykoron különösen az Alföld megszállására bírták a magyart, hol fennmaradását a természeti viszonyok biztosították. A nagyterjedelmű rétségek, a