Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 4. Összegezés - XVI. SZÁZAD

A MAGYAR ÁLLATTARTÁS KÖZTÖRTÉNETE 165 1565. Miksa király 1565 május 15-én nyilt parancsot bocsátott ki a magyarországi bányavárosok részére kiadott erdőrendtartást illetőleg. A nyilt parancs kitiltja a kecskéket — gaissvieh — Beszterczebánya rézműve s minden hozzátartozó bánya és kohó részére szolgáló erdőkből, úgy Körmöcz és a környék uradalmaiból is.

1 Ezenkívül parancsolja a király: „Miután a pásztorok kecskenyájaikkal nagy károkat hoznak az erdőkre, szigorúan megparancsolom a praefectusoknak, várparancsnokoknak — arcium castellanis stb., hogy ezentúl kecske-nyájakat az erdőkben legeltetni ne merészeljenek".

2 1567. Ugyancsak Miksa király külön nyilt parancscsal — Mandat kitiltja a kecskéket és az apró jószágot — klain vieh Beszterczebánya és az uradalmak erdeiből, még pedig elkobzás terhe alatt; az uradalmak Zólyom, Dobriny, Lipcse, Likoba, Végles, Érsekújvár, Murány.

3 1568. Nodor Ádám és Pál 167 szilaj lovat (equos indomitos) hajtanak Eperjesre.

4 1570. Nagy-Szombat város statútumából. A halastó mellett elterülő rét ne kaszáltassék, hanem barmok legeltetésére fenntartassák.

5 1571. Az előbbi intézkedés módosítása: „A gerencséri birtokban a szántóföldek határai épségben maradjanak, lovakat ott legeltetni ne lehessen. A szarvasmarháknak a halastó mellett legelőt kell kimérni, de a többi rész, kaszálónak hagyandó meg".

6 1572. Miksa király a kún puszták szabad legeltetési jogát a szegediek számára még Mátyás király adománya czímén biztosítja; ugyanezt tette 1631. II. Ferdinánd, 1710. I. József, 1719. 1 Erd. oklevéltár I. p. 9-T 2 U. o. I. p. 124. 3 U. o. I. p. 168. 4 TAKÁTS SÁNDOR adataiból, 1. alább. 3 Corpus statutorum IV. 2. p. 148. * U. o. IV. 2. p. 151.